A denevér farsangi komédia - második felvonása bálban játszódik, álarcok és maskarák között - de ugyanezen a jogon szilveszter éjszakájára is tehető a cselekmény - egy ideje Bécsben és Budapesten egyaránt - az óévet gyakran búcsúztatják Johann Strauss remekművével.
A librettó alapját képező francia színdarab címében őrzi a történés idejét: La Réveillon, azaz Karácsonyest. Mindegy természetesen mikorra tesszük, nem a konkrét nap a lényeg, hanem maga az ünnep, a darab központi jelenetét ugyanis a hétköznapitól eltérő, mámoros, emelkedett hangulat határozza meg, csak ebből az Orlovszkij herceg estéjén létrejövő abnormális helyzetből magyarázható a szereplők átalakulása, a társadalmi konvenciók felrúgása, melynek során a polgárból arisztokrata, a szobalányból művésznő, a vidéki értelmiségből hercegi bizalmas, szürke eminenciás válhat. Ami különösen fontos: ez az első olyan operett, amely nem kosztümös, szereplői a keletkezés valódi idejének divatja szerint öltözködnek, az akkori jelen időben élnek. Így vonulhatnak fel előttünk az Osztrák-Magyar Monarchia jellegzetes bábfigurái, elszegényedett arisztokraták, nagyzoló polgárok - Frank, a börtönigazgató és Frosch, a foglár képében pedig az állami tisztviselők paródiái.
Mint a Práterben forog a történet ringlispílje, s a szereplők jóleső kábulatba szédülnek, mely a kijózanodásig tart.

A(z) Pécsi Nemzeti Színház előadása