4.48 pszichózis

előadás, magyar, 2009.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Sarah Kane utolsó művét, a közvetlenül halála előtt írt 4.48 pszichózist megjelenése óta vitatják a kritikusok és szakértők: vajon tekinthető-e műalkotásnak, amit elemezni, bírálni lehet, vitába szállni vele, vagy csupán egy önkivégzésre induló ember saját magáról kiállított zárójelentése és búcsúlevele. A színházaknak Európa- és világszerte sosem volt kérdés, hogy ezzel a szöveggel dolgozzanak. Holott veszélyes szöveg. Varázsszöveg, mint Shakespeare késői drámái. Nincs történet, a szöveg nincs szereplőkre bontva, nincs helyszín, nincsenek felvonások, és nincsenek szerzői instrukciók sem. A beszélő szövegét időről időre megszakítja egy beszélgetés, ami sokkal inkább jegyzőkönyv-kivonat, mint élő párbeszéd - egy pszichiáterrel, a szeretőjével, önmagával, - nem világos. Ami világos, ami érthető, és biztos, hogy a beszélőnek meg kell halnia. Nem azért, mert ő akarja. Hanem mert nincs más választása.

Időpont: hajnali 4 óra 48 perc. Mert akkor tiszta. A fej, és a levegő. És olyankor mindig jön az ébredés. Ez lesz az utolsó levél. Az utolsó zárójelentés. 4 óra 48-kor eljutottunk a határvidékre, és 4 óra 48-kor átlépünk rajta. Sarah Kane éppen tíz évvel ezelőtt, 1999-ben lett öngyilkos, huszonnyolc éves korában. Hosszú volt a harc. A végén megírta, miért. Talán túl pontosan. Veszélyes szöveg lett a vége.

A(z) AKKU előadása

Bemutató időpontja:

2009. március 23., AKKU

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások