Az Óperenciás mesék bemutatónk három külön-külön is előadható mesét rendez egy egész estés csokorba. Az este különlegességét az adja, hogy a három különböző hangvételű, három különböző rendező által összefogott mese egy egységes vándorkomédiás játék három epizódjaként jelenik meg, a történet kezdeteként fixen adott játékteret, kellék- és látványvilágot folyamatosan kreatívan újragondolva.

Létezik olyan ember, aki ne szeretné tudni, mi minden lehet ott messze, túl az Óperencián? Ki ne szeretett volna kalandozni Király Kis Miklóssal, vagy megküzdeni Sárkányokkal, és társául fogadni a legnemesebb Táltost? Hát persze, hogy mindenki! És hát ki lehetne alkalmasabb arra, hogy segítségünkre siessen ebben az álmodozásban, és megmutassa nekünk, mi fán terem az aranyalma, mint a Vándorkomédiás, aki bejárt már hetedhét-országot, kalandozott az Üveghegyen, és együtt túrta a földet a kurta farkú malackával is? Ez az Öreg Vándorkomédiás siet most hozzánk, hogy elkalauzoljon bennünket három világba! Még az Ördög Éléskamrájába is! Játékunk során három varázslatosan szép és vidám mese elevenedik meg a magyar nép kultúrkincstárából, és feledhetetlen álmodozásban részesít felnőttet, gyermeket egyaránt!

Ördögdöngölő
Ebben a mesében az Ördög biz' éhes,
És ráadásul még a neje is zsémbes.
Muszáj hát indulni, fel, a Felvilágba,
Kellene egy ember az éléskamrába!
Megyen is az Ördög, az éjnek évadján,
s kiköt egy ifjú pár újdonsült udvarán.
Vinné az Embert, de nagyobb úr az Asszony,
Furfanggal éri el, hogy a férj maradjon!
Meséinkben gyakran jelenik meg a rászedett Ördög figurája. Szerencsére azonban a régiek mindig tudtak ellenszert minden nyavalyára, és ez alól az Ördög se volt kivétel. AZ Ördögdöngölő vidám figurái egy ilyen furfangos mesébe invitálják a nézőt, hogy a nagy megpróbáltatások végén mindenki jót kacagjon a pórul járt mohóságon.
Vásári komédia két fertályórában!

A két testvér
A két testvér című mese a baráti kötődés fontosságáról szól. A történet szerint egy testvérpár fogadalmat tesz, hogy ha a másik balsorsáról értesül, a segítségére siet. A két testvér élete a kezdetektől különbözően alakul, egyikük a szülők édes gyermeke, másikuk mesés körülmények között kerül a családba, egyiküket elhalmozza szerencsével a sors, másikuk a nehezebb utat járja. Aztán fordul a kocka, és a nehezebb életű fiú kerül választás elé: siessen-e sóbálvánnyá változtatott fivére segítségére. S a megmentett fiú is próba elé kerül: elhiszi-e, hogy testvére, amíg ő távol volt, nem szerette el tőle élete királykisasszonyát. Történetük példa arra, hogy életünk legfontosabb és leghosszabb időre szóló kapcsolataiban (legyen az testvéri viszony vagy barátság) a féltékenység, irigység rossz tanácsadó; viszont elengedhetetlenül fontos a másik mellett való kiállás, kitartás.

Zsuzska és az ördög
A történet egy szegény asszony leány gyermekeiről szól, akik - hogy segítsenek anyjuknak - vándorútra indulnak. Útjuk során találkoznak az ördöggel aki vendégül látja őket. A lányok jól érzik magukat és több nap is engedve a marasztalásnak egyre csak teltebbek lesznek. Egyik este a legkisebb lány - Zsuzska - véletlenül kihallgatja az ördög tervét, miszerint a következő estére vendégeket várnak és a lányokat szeretné főfogásnak felszolgálni a házigazda. Zsuzska túljár vendéglátójuk eszén és megmenti nővéreit. Ezután egy szomszédos király ad nekik menedéket. Nagyon megszereti a lányokat. Kiváltképp Zsuzskát, akire emiatt nővérei féltékenyek. Megpróbálják Zsuzskát eltávolítani a királyi udvarból. Megsúgják a királynak, hogy kis testvérük azzal dicsekszik, eltudja lopni az ördögtől tengerlépő cipőjét. A király magához hívja Zsuzskát, aki bárhogy is tagadja a pletykát, kénytelen eleget tenni a parancsnak, miszerint lopja el a varázstárgyat vagy halálnak halálával lakol nagyszájúsága miatt. A kislány csellel megszerezni a tengerlépő cipőt és elviszi a királynak. Miután nővérei látják, hogy nem sikerült megszabadulniuk húguktól, újra elmennek a királyhoz és elmondják neki, kis testvérük azzal henceg, hogy az ördög tengerütő pálcáját is eltudja lopni. Zsuzskának nincs mit tennie, megint kockáztatnia kell életét. Mindenki meglepetésére megint sikerrel jár. Ezután még három csodálatos tárgy ellopására veszik rá nővérei szegény lányt. Az aranyfej káposzta, az arany kisgyermek és egy zsák aranydió. Az utolsó tárgy elcsenése közben Zsuzska lelepleződik és elkapják. A kényszer vendégségben három napig hizlalják, hogy utána az ördög megsüsse és megegye. Zsuzska harmadik nap kicselezve az ördög feleségét, helyet cserél vele és maga helyett, őt teszi a kemencébe. Zsuzska megmenekül a zsák aranydióval a vállán pedig visszatér a király udvarába. Összeházasodik a királlyal és hatalmas esküvőt csapnak.

A(z) Soltis Lajos Színház előadása