Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Mézeskalács

zenés mesejáték, magyar, 2010., 6 - 99 éves kor között

+ 15 kép

+ 19 kép

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A mézeskalács-sütés jó mulatság: az íz, illat és tapintás édességét ünnepli. A kész mézesbábok már jelképek, a csillagok, bubák, huszárok és tükrös szívek titkos jelentését magunknak kell megtalálnunk. Ezt keresi Juli, a szerelmes királylány, és Pali, a harcias pásztorfiú.

A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2010. december 4., Budaörsi Latinovits Színház

Stáblista

Szereplők

Fekete Linda

Páder Petra

Kis Domonkos Márk

Illés Dániel

Koncz Eszter

Mezei Léda

Sütő András

Stubnya Béla

Alkotók

író: Szabó T. Anna
rendező: Felhőfi-Kiss László
díszlet: Fógel Adrienn
jelmez: Fógel Adrienn
játékmester: Urmai Gábor
mozgás: Molnár Éva
zene: Csengery Dániel
dramaturg: Deres Péter
rendező munkatársa: Juhász Gabriella

Hozzászólások

8/10

FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál------- www.toptipp.hu--------------------- MÉZESKALÁCS---------- Felhõfi-Kiss László---------- Budaörsi Játékszín------------------ A mesebeli királylányt megelevenedett mézesbáb, Kis Domonkos Márk, a bumfordi Mézes Mackó kíséri kalandos útján Szabó T.Anna zenés játékában. Páder Petra szépen énekel, bizonyára prózában is meg fogja találni ezt a muzikális könnyedséget. Tilinkószó, hetyke létezés: Illés Dániel rátermetten vitézkedik mezítlábas pásztorfiúból nyalka huszárrá avanzsálva. Felhõfi-Kiss László lendületes rendezésében tempósan bonyolódik a mulatságos történet, melynek színterét Fógel Adrienn enyhén stilizált díszletei adják. Vibráló vonalrajzú a szál-erdõ, de kedvencünk a csálé-tetejû boszorkány-kunyhó. Lakója sem akárki: boszorkányban ennyire vonzót még nem nagyon láttunk, Fekete Linda életveszélyesen dekoltált éjlila köpönyegében játékban, énekben egyaránt lenyûgözõ. Csengery Dániel zenéjét kiegyensúlyozott dallamosság jellemzi, a varázsos érzelmesség a pokolbeli díszletfordulat után magátó értetõdõ könnyedséggel vált rock-os tombolásba. A mézes falatokra érzékeny ördögfiókák eddig is vidították a kis- és túl-koros közönséget, de most egybõl az ördögök királyának tüzes birodalmába érkezünk. A lamellás, lovagi jelmez-remeklésben feketéllõ Stubnya Béla, Rácz-Koncz Eszter és Mezei Léda csitrikrampuszok társaságában kiadós ütésekkel szeretgeti Arzén-apukát, mivel náluk minden fordítva van: a legnagyobb pofon jelzi a túláradó szeretetet. /Mekkora sikerük lenne Bel-Budapesten.../ A Jó Szavak Méze azonban megteszi hatását, Urmai Gábor, a markánsan diabolikus fejedelmi fõördög, frontemberként pokoli fináléba békíti a teljes társulatot. A hosszú taps után a kicsik mézeskalácsot is kapnak, a hatványozottan fiatalkorú ElepHántoknak be kell érni az ormánycsiklandó illatokkal...

Válasz