Gyakran érzi az ember, hogy túl kicsi a világhoz, amiben él. Arról álmodik, hogy hatalmas erő és tettvágy van benne, olyannyira, hogy az már végtelen, akár a világmindenség. Mindannyian elképzeltük vagy elképzeljük, hogy milyen lehet a határtalan világűr. Egy világ, amely felfedezésre vár. De gyakran elfelejtjük, hogy a felfedezésre váró világűr semmivel sem nagyobb, mint a képzeletünk birodalma, ami nem kívül, hanem bennünk található. Borsszem Jankó nem más, mint a bennünk lakozó védtelen és apró pont, aki azt érzi, hogy bármire képes. Aki képes megküzdeni a világ akadályaival. Aki képes legyőzni a félelem sárkányait, hogy kiszabadítsa szeretteit a fogságból. Borsszem Jankó képes felismerni a cselt és az ármányt, a rútat és a rosszat. Borsszem Jankó picinységében végtelen nagy. Gyöngédségében erőteljes és törhetetlen. Kicsi a bors, de erős. Kicsi a báb, de nagysága emberi.

Az előadás a székely népmeséből táplálkozik, de kísérletet tesz arra is, hogy új utakra kalauzoljon bennünket a sci-fi, az anime és a képregény műfaján keresztül, természetesen a fantáziának határt nem szabó bábszínházi és zenés eszközök segítségével.

A(z) Kövér Béla Bábszínház előadása