Az élet mint olyan

Értékelés:

12 szavazatból

Szerinted?

Békésen alvó házaspár egy széles, nagy, hitvesi duplaágyban. És akkor, az éjszaka közepén a férfi hirtelen felriad: roppant nyomást érez a mellén. Ez infarktus - gondolja - és akkor itt a vég. S itt a számvetés ideje. Úgy érzi elfecsérelte, elrontotta az egész életét, s szerinte mindennek fő oka a mellette alvó, szuszogó asszony, aki - most is!- ahelyett, hogy vele törődne, édesdeden mosolyog, és feltehetően nagyon kellemes dolgokról álmodik. A férfi ekkor tehetetlen dühében, elfelejtkezve előbbi halálfélelméről leborítja asszonyát az ágyról, majd bejelenti: elköltözik és új életet, új asszonyt keres, mielőtt még nem késő. Az elhatározás azonban mindig könnyebb, mint a végrehajtás...
A házaspár éjszakai, több menetes, sírni - és nevetnivaló élet halál harcáról szól Hanoch Levin izraeli szerző íróilag és színpadilag bravúros színdarabja. Az emberi párkapcsolatok olyan mély és igaz alaphelyzetéről beszél, amellyel legalább is egyszer nagyon sok férfi és nő szembesült, szembesül, vagy szembesülni fog élete folyamán.
Levin az izreali drámairodalom és színház legnagyobb alakja rövidre szabott életében roppant intenzíven alkotott: 57 évig élt, 56 színdarabot írt, ezen kívül dalok, prózai művek, versek és jelentős színpadi rendezések őrzik meg nevét az utókornak.
Két nemzetközileg is ismert alkotása közül az egyik a Csehov novellákból komponált színpadi szöveg, a Rekviem, az ő saját rendezésében a Tel Aviv-i Cameri Színház előadásában itt Budapesten is vendégszerepelt visszhangos sikerrel. (Ilan Eldad szerint Levin igazi nemzetközi elismertsége itt, Budapesten, ezzel a vendégjátékkal kezdődött.) S a második nagy siker Az élet mint olyan című tragikomédiája, amelyet manapság a világon egyre több helyen játszanak. A magyar szöveg Parti Nagy Lajos bravúros átiratában az ellenállhatatlan humor és megrendítő tragikum végletei között egyensúlyoz. A rendező pedig Ilan Eldad, aki már két kiemelkedően nagysikerű előadást is rendezett Budapesten.(Rose, Hat hét hat tánc)

A budapesti előadás alapjául szolgáló szöveget Orbán Eszter fordította a dráma angol változatából.

A(z) Vígszínház előadása

Stáblista

Színházi műsorok

Értékelés:

12 szavazatból

Szerinted?

Címlapon

Hozzászólások

Bocsánat, de én Kútvölgyi Erzsébettel láttam, nem tudom Börcsök Enikõ helyettesítette aznap vagy tévedésbõl írtad.

Válasz

6/10

A darabtól többet vártam, igazi mélységeket, igazi felismeréseket. A színészi játékkal egyáltalán nem volt gond, Kern is hiteles volt a szerepében. A téma érdekes, mindennapi, létezõ és élõ probléma- viszont úgy éreztem, kicsit sokáig ragozták ugyanazt. Az elsõ fél óra után kifáradt, nem tudott megújulni, emiatt néha kicsit vontatottá vált. Jó lett volna, ha történik valami igazi fordulat, valami, amitõl tényleg megváltoznak a dolgok. Kicsit erõltetettnek éreztem a cselekményt, a beszélgetéseket, de a színészek ezt feledtetik.

Rövid véleményem: ha valakit nem szeretsz, akkor vegyél neki jegyet erre a darabra.
A szereposztás nem rossz, bár Kern Andrástól tartottam, hogy az immáron szokásossá vált, közismert Kern-szerepet hozza, de ebben az egyben kellemesen csalódtam. Börcsök Enikõ és Rajhona Ádám is kihozta a szerepbõl azt, amit lehetett. A csalódás az maga a darab volt; illetve a darabon túl egy kicsit a közönség. Csak azért, mert egy darab mûfaji megnevezésében szerepel a komédia (tragikus komédia hivatalos titulus), akkor szerintem nem feltétlenül kellene minden vackon nevetni: pl. amikor Kern András kimegy wc-re és lehet hallani a pisilés (mely a darab egyik toposza) hangjait, akkor ez azért ritkán ingerel nevetésre. Hasonlóképp egyes erõsebb kifejezések, káromkodások használata sem elegendõ ahhoz, hogy valamit komédiának tartsunk, fõleg ha azok - szerintem - nem feltétlenül a helyükön vannak. Parti Nagy Lajos fantasztikus író, költõ és drámaíró, tehát nyilván van valami oka, amiért ezt a darabot érdemesnek tartotta lefordítani, de nekem/nekünk nem adott semmi olyat, amit más mûvek ne mutattak volna meg, hogy hogyan lehet azt jobban visszaadni.
Van benne néhány ütõs mondat, néhány ütõs rész, ami klassz, de ezek kilógnak a darabból, mert a nagyobb rész az átlagosnál egy kicsivel gyengébb. És itt szerintem nem a színészek a hibásak, hanem a történet. Persze van benne egy kis kiszólás, egy kis Verfremdungseffekt, de azért Brecht ezt lényegesen jobban csinálta.
A idõsödõ házaspár (5x évesek) történetét pedig fel lehet így dolgozni, nagyon érdekes téma, de pl. Peter Turrini Josef und Maria drámája után ez a kísérlet elég középszerû.
Mindenesetre a közönségben sokan nagyon sokszor nevettek, akkor is, amikor inkább nem kellett volna, mert nem feltétlenül nevetséges dolgokról esett szó. Viszont az izraeli finom humor, amelynek pl. Efraim Kishon volt az egyik jeles képviselõje, amikor potyognak a könnyeink, annyira faramuci a helyzet, annyira groteszk a szituáció, és annyira keserû az egész, szóval ez az izraeli humor itt nincs meg. Nyomokban fel-feltûnik, de aztán nagyon gyorsan eltûnik.
Szóval én nagyon sajnáltam volna kiadni a jegyek darabjáért 3200 Ft-ot, így viszont csak azt a másfél órát sajnálom, amit a darab megtekintésével töltöttem. De máshol dicsérõ kritikákat lehetett olvasni (amelyeket ezúton is köszönök mindenkinek...), és a közönség egy igen jelentõs része is jól szórakozott. Mi viszont nem.

Következő előadás

Értékelés:

Következő előadás

Bemutató időpontja:

Stáblista

Szereplők

Alkotók

Színházi műsorok

Hozzászólások

Értékelés:

Címlapon

Legolvasottabb cikkeink

PORT.hu a Facebookon