Benedek Elek meséjével ünnepli a Magyar Kultúra Napját a Vojtina Bábszínház.

„Meséinek sokasága olyan tengerre emlékeztet, amelynek eddig még csak a partvidékét kutatták fel” −írta róla Lengyel Dénes. Arról, hogy Benedek Elek pontosan milyen befolyással van a magyar kultúrára, mint mesegyűjtő és író, csak feltevéseink lehetnek. Munkái hatással voltak a magyar irodalmi és köznyelv fejlődésére, és valóban a mesegyűjtőtől a regényíróig, a lapszerkesztőtől az irodalompolitikusig, a mesefordítótól a tankönyvszerzőig, a tárcanovellistától a drámaíróig számos Benedek Elek létezik.

„Csudálatos álmot láttam én az éjjel!” – hangzik el a Vojtina meséjében. Álmot látni pedig nagy dolog. Hát még ennek tartalmát titokként őrizni mindenki előtt. Az álmot látó Kardos fiú bajba is kerül emiatt. Hiszen sem anyjának, sem a Burkus királynak, sőt, még a magyarok királyának sem mondhatja el. Hogy miért nem? Mert mindennek megvan a maga ideje, és a ránk bízott üzenettel nem lehet sáfárkodni, türelmetlenkedni. A fiú álma és kardja választ ad arra, hogyan lehet valaki a végsőkig hű az elhatározásához.

Az előadást hangsúlyozottan nemcsak a háromévesnél idősebb gyermekeknek ajánlja a bábszínház, hanem akár a szülőknek, nagyszülőknek is. Magi Krisztina kifinomult játéka az apró bábokkal a Kamaraterem intim környezetében testközelből és képletesen árulkodik a bábjáték kulisszáiról, a bábművész elengedhetetlen koncentrációjáról, de tanúi lehetnek az élő zene erejének, valamint Béke Csaba zenész és a játékos összehangolt munkájának is.

A(z) Vojtina Bábszínház előadása