Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Rajz János

színész

Született: 1907. február 13. (Magyarország, Budapest)

Meghalt: 1981. július 20. (Magyarország, Budapest)

Film: 60 db

12 hozzászólás

Film: 60 db

12 hozzászólás

Színészcsaládban született 1907-ben a Józsefvárosban Reisz János néven. Pályája Debrecenben indult, később az ország számos színházában játszott, 1952 és 1976 között volt a Nemzeti Színház tagja. Számos mozi- és televíziós filmben játszott, részben alacsony termetének és jellegzetesen rekedtes hangjának köszönhetően kisebb szerepekben is emlékezetes alakítást nyújtott.

Díjai:
Jászai Mari-díj (1957)
Kossuth-díj (1958)
Érdemes művész (1965)
Kiváló művész (1973)

Teljes leírás

Film (60)

Teljes lista

Hozzászólások

Ne felejtsük el a Dollárpapát.

Válasz

A nagyrozsdási eset (1957)
Csüdör Bálint, adóügyi segédelőadó

Válasz

10/10

Az ember melegségre vágyik (1973) címû filmbõl.

Válasz

9/10

További két ragyogó szerepét hadd említsem meg: A nagyrozsdási eset és A csodacsatár 1-1 emlékezetes karaktereként. (Föltüntethették volna ezeket is, no meg Mauks szenátor uramét A fekete városból…)

Válasz

Furcsa, hogy a port.hu a halála idejét nem jegyzi !?

Válasz

offtopic

Kár, hogy a Butaságom története c. film nincs megemlítve - a kedvenc magyar filmem. Igaz, abban kis szerepet kapott.

Válasz

Nincs mit. Azt hiszem, adózhatunk annyival az emlékének, hogy nem felejtjük el õt, és a fiatalabb nemzedékekkel is megismertetjük a múlt értékeit.

Válasz

offtopic

Köszi az életrajzot.

Válasz

Rajz János az egyik legjellegzetesebb színészünk volt, fõleg a hangjára és alacsony termetére emlékezhetünk. Színészcsaládban született, ennek ellenére artista akart lenni. Aztán 1924-ben (17 évesen) Debrecenben mégis fellépett a színházban, utána pedig országszerte turnézott. Ebben az idõben fõleg operettekben láthatták, táncos-komikus volt. Igen szegényen éldegélt, 1929-ben Pestre ment, de aztán vidéken dolgozott artistaként. 1945-ben a Vígszínház tagja lett, mígnem 1952-ben a Nemzetihez került, és ott is maradt egészen 1976-ig, nyugdíjba vonulásáig. Nagyszerû jellemszínész volt, finom humorral, õszinteséggel, ezért is tudott olyan jól játszani.
1953-tól filmezett, elsõ nagy sikerét a Dollárpapa hozta meg (erre a filmre szerintem mindenki emlékszik, aki látta). Ezt követõen több tucat produkcióban örvendeztette meg a nézõket játékával (számomra örökre emlékezetes marad az Égig érõ fû Poldi bácsija), szerepelt tévéfilmekben is, 1966-81 között õ adta a hangját a Szabó család c. rádiójáték-sorozat fõszereplõjének. Elismerései: Jászai Mari-díj (1957), Kossuth-díj (1958), érdemes mûvész (1965), kiváló mûvész (1973). 1981-ben halt meg.

Válasz