Lucy Maud Montgomery
Született: Clifton, 1874. november 30.
Meghalt: Cavendish, 1942. április 24.
Kanadai írónõ. Leginkább az Anne Shirley-sorozatról ismert, valamint a Váratlan utazás címû filmsorozatról, mely az õ A mesélõ lány címû regénye átdolgozásából született.

Élete
Lucy Maud Montgomery 1874. november 30-án született a Prince Edward-sziget Clifton nevû városában, egy kis faházban, Hugh John Montgomery és Clara Woolner MacNeill Montgomery gyermekeként. Maud anyai dédapja tagja volt a Prince Edward-szigeti törvényhozó testületnek, apai nagyapja pedig a Prince Edward-szigeti Parlamentnek volt a tagja több mint 3 évtizedig. Regényei késõbbi fõszereplõjét, Anne Shirleyt és környezetét saját magáról, fiatal éveirõl és a körülötte levõ emberekrõl mintázta. Anne-hez hasonlóan õ is egy vidéki farmon nõtt fel, idõsebb nevelõk között.
21 hónapos korában édesanyja tüdõvészben elhunyt. Édesapja Prince Albert-be költözött, ezért anyai nagyszüleihez, Alexander és Lucy MacNeillhez került, akik a sziget északi partján fekvõ falucskában, Cavendishben laktak. Bár több rokon is élt a közelben, mind jóval idõsebbek voltak nála. Játszótárs helyett könyvekkel és képzeletbeli barátnõkkel szórakoztatta magát. Ötéves korában komoly betegségen esett át, hastífuszt kapott, de felépült belõle. Az iskolában nehezen tûrte a többi gyerek ugratásait, piszkálódásait. Problémái voltak a szigorú tanárokkal is. Az egyik tanáráról mintázta Miss Brownellt az Emily of New Moon címû mûvéhez.
Korán írni kezdett, 9 évesen megírta elsõ versét. Ekkor kezdett el naplót vezetni, mely szokását egész életében megtartotta. 12 évesen verset küldött egy amerikai magazinba, és nagyon letört, mikor a magazin visszautasította. Következõ évben egy helyi magazinnak küldte el újból a verset, de õk is visszautasították. Ez annyira megviselte, hogy eldöntötte, soha többet nem publikálja egyetlen versét sem.
1890-ben Maud édesapjával nyugatra költözött a kontinensre, és tizenhárom év után újra együtt éltek.
Bár szeretett Prince Albertben élni, 1891-ben honvágya lett. Hiányoztak Cavendish-beli barátai és rokonai, ezért visszaköltözött a Prince Edward-szigetre. Édesapját többet nem látta. A Prince of Wales Fõiskolán tanult 10 hónapot, majd tanítónõként dolgozott Bidefordban. A tanítás mellett írt is, cikkeit és történeteit gyakran kiadták. 1895-ben felvették a halifaxi Dalhousie Egyetemre, így folytatta tanulmányait. 1898-ban nagyapja meghalt, s ezért ismét Cavendish-be ment, hogy gondoskodjon nagyanyjáról, aki nem tudott bejárónõt tartani. Nagyanyját haláláig, 1911-ig 13 éven keresztül segítette, ápolta. Cavendishben töltött évei alatt több száz rövid történetet, verset írt.
Szerette a természetet, a tenger látványát, hangjait, az évszakok változását, a vadvirágokat, mezõket, erdei ösvényeket, és különleges képességgel tudta ezt a világot mûveiben leírni. Az évek múlásával családra, férjre vágyott. Több udvarlója is akadt, de végül egy presbiteriánus lelkésszel, Ewan MacDonalddal találkozott, akibe ugyan nem volt szerelmes, de tisztelte társadalmi és intellektuális helyzetét. Nagyanyja haláláig nem házasodtak össze, de eljegyezték egymást.
Maud nagyanyja 1911-ben elhunyt, megtartották az esküvõt Ewan MacDonalddal 1911. július 11-én. Az Ontario állambeli Leaskdale-be költöztek, ahol MacDonald tiszteletes lett az új lelkész. Az írónõnek tetszett ugyan Leaskdale, de nem szerette úgy, mint a Prince Edward-szigeti Cavendisht. Maud lelkiismeretes lelkészfeleség volt. Szerepet vállalt a közösség életének irányításában, nevelte két fiukat, Chestert, aki 1912-ben született és Stuartot, aki 1915-ben. A párnak 1914-ben született meg Hugh Alexander nevû fiuk, aki születésekor meghalt. Ez a tragédia inspirálta Anne Shirley elsõ gyermekének halálát, az Anne férjhez megy címû regényében.
A lelkészfeleségi teendõk mellett nem hanyagolta el az írást sem. Ekkor született az Emily-trilógia is. A család 1926-ban Norvalba, majd Ewan nyugdíjazása után 1935-ben Torontóba költözött. Bár kívülrõl a MacDonald család boldog és kiegyensúlyozott család képét mutatta, a valóságban más volt a helyzet. Ewan depressziós lett és depressziója Maud életére is kihatott. A 30-as évek végén Maud egészségi állapota egyre romlott. 1937/38 telén egy influenzán, majd egy idegösszeroppanáson is keresztül ment. 1941 végére állapota annyira leromlott, hogy már olvasni és írni sem tudott. 1942. április 24-én halt meg. Cavendishben, egy kis temetõben helyezték végsõ nyugalomra.

Mûvei
* Anne otthonra talál (Anne of Green Gables, 1908)
* Anne az élet iskolájában (Anne of Avonlea, 1909)
* Kilmeny of the Orchard (1910)
* A mesélõ lány (The Story Girl, 1911)
* Avonlea-i krónikák(Chronicles of Avonlea 1912)
* Az aranyút (The Golden Road, 1913)
* Anne válaszúton (Anne of the Island, 1915)
* Anne férjhez megy (Anne's House of Dreams, 1917)
* Anne és a Szivárvány-völgy (Rainbow Valley, 1919)
* (Further Chronicles of Avonlea 1920)
* Anne gyermekei a háborúban '(Rilla of Ingleside, 1921)
* Emily – A tûzpróba és Emily – Barátságok (Emily of New Moon, 1923; az eredetileg egykötetes mû magyarul két kötetben jelent meg)
* Emily – Bagolykacaj és Emily – Forgószél (Emily Climbs 1925)
* A kék kastély(The Blue Castle 1926)
* Emily – Szerelmek(Emily's Quest 1927)
* Magic for Marigold (1929)
* A Tangled Web (1931)
* Pat of Silver Bush (1933)
* Mistress Pat (1935)
* Anne új vizekre evez (Anne of Windy Poplars, 1936)
* Jane of Lantern Hill (1937)
* Anne családja körében (Anne of Ingleside, 1939)
* The Road to Yesterday (1974)
* The Watchman & Other Poems (1916)
* Courageous Women (1934)

Forrás
* Avonlea.hu – magyar rajongói oldal
* An L.M. Montgomery Resource Page (en)

Kategória: Kanadai költõk, írók