Leonhard Frank német elbeszélő és regényíró 120 évvel ezelőtt, 1882. szeptember 2-án született Würzburgban. 1904-től festészetet tanult a müncheni Képzőművészeti Akadémián. Tanulmányai végeztével többek között grafikusként, műszerészként, gyári munkásként, ápolóként és sofőrként dolgozott. Korán rokonszenvezni kezdett a szocialista eszmékkel, ezért 1915-ben Svájcba emigrált. Háromszor nősült, első felesége a magyar származású Erdélyi Liza volt. 1918-ban visszatért Németországba, ahol már íróként dolgozott, de a nácizmus elől ismét menekülnie kellett: 1933-ban Párizsba emigrált. A háború idején előbb Marseille-be menekült, majd Portugálián át az Egyesült Államokban kötött ki. Hollywoodban forgatókönyveket írt, majd 1945-ben New York-ba költözött. 1950-ben tért haza Németországba: 1961. augusztus 18-án bekövetkezett haláláig Münchenben élt. A 20. századi német irodalom egyik jelentős humanista és kritika-realista képviselője volt. Elbeszélései a német irodalom legjobbjai közé tartoznak, gyakran önéletrajzi ihletésűek, olykor szentimentálisak, de mély humanizmus jellemzi őket. Stílusában az expresszionista szaggatottság és érzelmi telítettség lírai humorral, árnyalt lélekábrázolással párosul.