Az aktuális rész ismertetője: Velence, a vízen úszó város. A szépség és a romantika bölcsője. Az Univerzum stábja egy eddig kevéssé ismert Velencét fedez fel. A várost, melynek bámulatos kettős élete van. E vízi világ titkos helyei és állatai a legtöbb látogató előtt rejtve maradnak. Fenn az égen, a tenger partján, és a kanálisok, velencei lagúnák rejtett zugaiban élnek az igazi velenceiek. Velence egy lagúnában homokra épült város a tenger és a szárazföld között. A folyami üledék formálta környezetből az ember olyan ökoszisztémát alkotott, mely törékeny, mint a muranói üveg. A Földközi- tenger egyik legnagyobb lápos vidéke 550 négyzetkilométeren terül el. Velence árnyékában a lagúna Európa legészakibb flamingó élőhelye. A flamingók Észak- Afrikából indulva átszelték a Földközi- tengert Camargue irányába, majd Szardínián és Toszkánán át útjuk egyenesen ide, Velencébe vezetett. Növényi anyagokkal és a lagúna iszapjában fellelt apró élőlényekkel táplálkoznak. A 18. században több, mint 8000 gondola hajózott Velence csatornáin. Mára már csak 400 maradt. A napi kétszeri dagály és apály során a tengervíz kitör, majd visszahúzódik a lagúnába. A vízszint 60 centimétert is változhat. A dankasirály élvezi a békét. A víz sótartalma az árapállyal változik, így a sós vízi és az édesvízi állatoknak is élőhelyet nyújt, például a kis kócsagnak vagy a mocsári hódnak. Egyes madárfajok egész évben itt élnek. Mások minden évben fészket raknak. A színpompás gyurgyalag nyári látogató. Minden pár egy két méter hosszú, puha löszfalba vájt alagútba rakja tojásait, mely védve van a ragadozóktól és az árapálytól. A visszahúzódó víz szintje meglepetést tartogat: bonyolult vízi labirintusnak tűnő szigeteket. Ezek valójában halászterületek a lagúna peremén, ez a Valle de Pesca. Ugyanazon családok generációk óta halásznak itt egy egyszerű, de nagyszerű eljárással. A halászhálókat a csatorna zsilipjéhez engedik le. Tavasszal a zsilipek megakadályozzák a fiatal halakat, hogy a lagúnába áramoljanak. A halászok kiemelik a hálót és benne több ezer rajzó halat. A lazacot ideális körülmények között tartják, míg kellően nagyok lesznek a halászathoz. Ősszel, amikor a lazacok visszarajzanának a tengerbe, ismét fennakadnak a hálón. A lazacot ideális körülmények között tartják, míg kellően nagyok lesznek a halászathoz. Ősszel, amikor a lazacok visszarajzanának a tengerbe, ismét fennakadnak a hálón.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.