Az aktuális rész ismertetője: Dachsteintől a Dunáig folyó vadvíz a "Traun". Ezer forrásból táplálkozik ez a kristályvízű folyó. Senki sem ismeri a feltörő források számát. Néhány ugyanis egy év alatt csak pár óráig vagy napig él, mások három-négy évente egyszer bukkannak elő. A hegyen át vezető hosszú útjukon elfogy belőlük az oxigén, majd azután átzúdul a szorosokon és nekicsapódik a szikláknak, s újra megtelik oxigénnel. A Traun folyó legnagyobb forrása a "Kammersee"-nél található. A Traun három tavon folyik át, melyek az előbb említett "Kammersee", az "Aussee", valamint a "Grundsee". Zúgó patak, csendes tó, majd hatalmas folyó - több arca már nem is lehetne víznek és tájnak. Az Atlanti-óceán felől érkező meleg, nedves levegő nekicsapódik az Alpok peremén magasodó szikláknak, felszáll, majd lehűl és közben megszabadul nedves terhétől. Ily módon a hegy is az égből kapja a vizet. Az éltető víz az élet örök körforgása. Amikor a hegy gyomrában levő hatalmas üregek csordultig telnek vízzel, hatalmas vízesések törnek elő a sziklák közül. Hegyi erdő apállyal és dagállyal - az Azori-szigetek magasságának és Izland mélységének ritmusában. Nincs még egy ilyen üreges hegy Európában. Itt vannak az Alpok leghosszabb és legmélyebb barlangjai.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.