Az aktuális rész ismertetője: Igazából nem is akart színész lenni. A mama, akinek ez már csak egy régi álom volt viszont nagyon szerette volna, ha az lenne a lányából. A főiskolai legendárium szerint Piros Ildikó halálos nyugalommal üldögélt a felvételin, és egy kosárból almát majszolt. A mamának pedig igaza lett. 1200 színészjelöltből akkor tizenhárman jutottak be Várkonyi Zoltán osztályába. Alig telt el két év, és már színpadra lépett a Madách Színházban, egy Dürrenmatt-darabban. Zsurzs Évával pedig elkezdi forgatni a Sárga rózsa című filmet. És neki köszönhette 10 év múlva Zsuzsanna nővért is az Abigélben, amit _ ahogy ő mondja _ visz magával egy életen át. Amikor a tévésorozatot vetíteni kezdték, a kisfia még óvodás volt, úgyhogy reggelenként _ a filmsorozat hatása alatt _ így köszöntek neki az oviban: Isten áldásával! A Madách Színházhoz 20 éves kora óta hűséges volt. De amikor eljött az idő, hátrahagyta a zenés színházat, a színpadot azonban soha. Csak újrakezdte máshol. Ma is azt vallja, hogy minden szerepet nulláról kell felépíteni, és nem lehet csak úgy letudni egy estét, mert akkor baj van. Akkor abba kell hagyni a színészetet. 1970-ben élete egyik első interjújában _ már filmekkel és színpadi szerepekkel a háta mögött _ ezt mondta a fiatal színésznő: lötyög rajtam a népszerűség, nem tudom viselni… Márpedig ez a népszerűség-kabát Piros Ildikón azóta is csak nő, nő folyamatosan…
A műsor ismertetése: A Hogy volt!? arra a kimeríthetetlen archívumra épül, ahol sok évtized műsoros dokumentumai sorakoznak a polcokon. Igaz, a filmtekercseket és a kazettákat felváltották a szerverek, de a lényeg nem változott, a műsor korszerűen mutatja be a múlt televíziózását és filmgyártását. A Hogy volt!? vendégül látva az egykori alkotókat, szereplőket, egy kellemes, jó hangulatú múltidézésre hívja nézőit.
Hozzászólások