Az aktuális rész ismertetője: "A székelység városai között Marosvásárhely jelentősége mindenkor a legnagyobb volt. A festői fekvésű város lélekszámra a székely városok között a legnagyobb, egyben legszebb város is, amely méltó lehetett a "székelység fővárosa" megkülönböztetésre.(...)" A Magyar Időnek nevezett háborús négy év reményteljes kezdetén írták ezt az Észak-Erdéllyel visszacsatolt és azóta is sokféle hírnévnek örvendő Marosvásárhelyről egy országos léptékű szociográfiában, az 1941-ben kiadott Magyar Városok c. könyvben. A Mezőséget a Székelyfölddel összekötő útja itt keresztezi a Maros festői, Észak-dél irányú völgyét. Ma már sokféle előjellel emlegetik a székelység egykori Fővárosát. Népessége, etnikai jellege drámaian átrendeződött az elmúlt öt évtizedben - bár az újrakezdés idején, 1990 első heteiben bizonyította, hogy az erdélyi magyarságnak is szellemi és önszerveződési központjává válhat Kolozsvár mellett. Ma még nem történelem, hanem ágaskodó kérdés, hogy milyen erők készítették elő az erős marosvásárhelyi magyar közösség elleni márciusi pogromot, hiszen azóta kiderült, hogy a helyi románság is kárvallottja a gazdasági perifériára sodort "Erdélyi Belfastnak"... A Vannak vidékek műsorában természetesen láthatják majd Marosvásárhely épített örökségét, Teleki Tékáját, iskoláit és városuk mellett kitartó polgárait.

A műsor ismertetése: Tájismertető magazinműsor a Kárpát-medencében, valamint más tájakon szétszórtan élő magyarokról. A műsor bemutat olyan vidékeket is, amelyek már nevezetesek és ismertek, de olyanokat is, amelyek megérdemelnék, hogy nevezetessé váljanak, magyar vonatkozású emlékeiket pedig megismerje a világ.