Az aktuális rész ismertetője: Mariazell Ausztria leghíresebb búcsújáróhelye. Az Ötscher és a Hochschwab között húzódó vidék számos titkát megőrízte. Az Ötscher-árkok sziklalabirintusa Ausztria Grand Canyonja. Az Erlauf és az Ötscher-patak vágott itt magának mély medret a csipkés dolomitba. Több mint 700 éve zarándokolnak ide emberek a világ minden tájáról. Egy páratlan kincs miatt jönnek ide: egy kis, hársfából faragott Mária-szobor a titok nyitja. Ez a legendás szobor a 16. század óta kap évente különböző, változatos öltözéket. Évente csak egyszer látható valamelyik "Miasszonyunk-ruha" nélkül, egyszerű, kék köpenyében, amelyet az egykori fafaragó mester szánt neki. De vajon hogyan került a kis szobor Mariazellbe? Az ősi legenda szerint 1157-ben a bencések egy Magnus nevű barátot küldtek a környékre. december 21-e estéjén azonban egy sziklafal állta a szerzetes útját. A barát egy kis, hársfából faragott Mária-szobrot hozott magával. Hozzá fohászkodott, hogy kiutat leljen, mire a sziklafal, a legenda szerint, egyetlen varázsütésre megnyílt, szabaddá téve az utat. Ekkor a szerzetes egy sziklára helyezte a szobrot, s fadarabokból és ágakból fedelet, un. "cellát" épített köré. Ma, pontosan ezen a helyen áll a mariazelli bazilika. Mariazell, a zarándokhely különböző szegletein számos mese, misztikus történet él erről a csodáról.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.