Az aktuális rész ismertetője: A Szaharán keresztül-kasul utazgató népek a nagy sivatagot úgy nevezik: "Bar Bela Mar", a víz nélküli óceán. A Szahara kútjai, oázisai és tavai a sivatagi élet kizárólagos forrásai. Pár liter vizet a kutakból bármikor a felszínre lehet hozni, a kérdés csupán az, hogy meddig? Az emberiség történelmének legnagyobb vízvezetékét építik a líbiai sivatagon keresztül. Régi földalatti források segítségével igyekeznek megtörni a por és homok uralmát, és a sivatagot zöldbe borítani. Az utazó átkelhet a Szaharán, az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig úgy, hogy a mintegy háromezer kilométeres távon egyszer sem érint szilárd utat. A Szahara területe több mint kilencmillió négyzetkilométer. Líbia területe a Szaharának mintegy egyötödét foglalja el. Az ország kilencvenöt százaléka sivatag.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.