Az aktuális rész ismertetője: Eleinte lovakat használtak a kocsik mozgatására, majd szerepüket fokozatosan átvették a gőzmozdonyok. A kisvasutak egyre népszerűbbek lettek az utazóközönség körében, sok helyen ezek jelentették az egyetlen közlekedési eszközt, amivel az elszórt tanyák, falvak lakói eljuthattak a távoli városokba. Az ország legrégibb, működő kisvasútja a Debreceni Zsuzsi-vasút. Az elnevezést első gőzmozdonyának becenevéről kapta. A pálházai kisvasúton az üres kocsikat hegymenetben lovak húzták, lefele a megrakott szerelvények önállóan legurultak. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban 30 méter hosszú alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vitték tovább. Később a vonal a Hegyközi Vasút egyik mellékvonala lett. Sokáig Kemencepataki Kisvasút néven is működött. Mai nevét 1975-ben kapta.

A műsor ismertetése: A filmsorozat hét részben mutatja be Magyarország kisvasútjait. A film képben is megjelenő narrátora a nézőkkel együtt sétál, utazik végig a többnyire kiránduló-vonatok útjain, megállóhelyein, említést téve az útvonaluk közelében található történelmi és kulturális emlékhelyekről. A mesélő hol zötykölődve adomázik, hol az orráról törli a gőzösök kormát. Az epizódokban megelevenedik a magyarországi kisvasutak dicső, majd küzdelmes története a XIX. század uradalmi-gazdasági vasútjaiktól a fakitermelő gazdaságok erdei vasútjain keresztül a mai családi-kiránduló nosztalgiavonatokig. A mozdonyok és kocsik bemutatása, a történelmi tények mellett a film összekötő tartalmi és képi ereje a kvaterkázó "egyszer volt, igaz sem volt", hangulatú mesélés.