Az aktuális rész ismertetője: Az osztrák Alpok mészkő hegyei között érdekes történelmi emlékeket rejt az erdő. Valaha itt virágzó vasércbányászat, kohók és vasöntödék uralták a tájat, egyben kiszipolyozva a természet kincseit. Ma már csak romjai láthatók ennek az ipari térhódításnak, mert a Kalkalpen Nemzeti Park immár védett terület, ahol ismét elfoglalhatja a természet a méltó helyét. A Kalkalpen Nemzeti Park területén található Ausztria legnagyobb egybefüggő erdősége. A nemzeti park alapterületének négy ötöde lucfenyővel, jegenyefenyővel és bükkfákkal borított. Az itt élő fák a természet törvényszerűségei szerint nőhetnek magasra, öregedhetnek meg és pusztulhatnak el. A korhadó félben lévő fák ugyanis fontos életteret jelentenek a bogaraknak és a harkályoknak. A kidőlt fák fölött gyorsan növésnek indul a fák új generációja, miközben a elhalt régi fákat a rovarok és mikroorganizmusok értékes humusszá alakítják át. A természet ezen varázslatos körfolyamata különösen jól megfigyelhető a Kalkalpen Nemzeti Parkban. Ezenkívül igazán figyelemre méltóak még a mélyen a sziklába vájt szurdokok, a robajló vízesések és a csendes tavak.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.