Az aktuális rész ismertetője: Németalföldön a történelmi tudatban a magyarok konkrétan először II. Lajos király özvegye, Maria van Hongarije (Magyarországi Mária) révén jelennek meg. Mohács után a királyi özvegy rangját megtartva 1531 és 1555 között a mai Hollandia felett is kormányzói hatalommal bírt. Később a reformáció idején épültek ki a máig tartó kapcsolatok a két nemzet között, amikor a Habsburg ház elleni szabadságharcban és vallási egyenjogúságért folytatott küzdelemben egymásra talált a Hét Egyesült Németalföldi Provincia és a protestáns Erdély. A politikai érdekazonosság és a közös hitbéli, vallási azonosság alapjain kivirágzott a tudomány és oktatás terén leginkább tetten érhető közeledés a két nép fiai között. A magyar peregrináció történetének meghatározó állomáshelyei Utrecht, Leiden, Groningen, Franeker... Apácszai Csere János vagy Misztótfalusi nevei mellett ott van az a több száz névtelenségben maradt vándordiák, aki Erdély a Részek és Magyarország szellemi, kulturális haladását évszázadokon át meghatározó módon alakították. A hollandok a magyarokra mindig különös gonddal figyeltek. Michiel de Ruyter admirális magyar gályarabokat szabadított ki 1676-ban a nápolyi alkirály fogságából, 1956-ban Hollandia volt az az ország, mely a forradalom leverése elleni tiltakozásul nem küldte ki sportolóit az olimpiára... hogy csak két példát említsünk a több évszázados baráti támogatások sorából. Műsorunkban a történelmi kapcsolatok felmutatása mellett a Hollandiában élő magyarok életébe is bepillantást nyerhetünk. Mai élő kapcsolatok felkutatására Erdélybe érkezünk vissza, ahol töretlenül jelen vannak a holland-magyar protestáns kapcsolatok három-négyszáz év múltán is.

A műsor ismertetése: Tájismertető magazinműsor a Kárpát-medencében, valamint más tájakon szétszórtan élő magyarokról. A műsor bemutat olyan vidékeket is, amelyek már nevezetesek és ismertek, de olyanokat is, amelyek megérdemelnék, hogy nevezetessé váljanak, magyar vonatkozású emlékeiket pedig megismerje a világ.