Az aktuális rész ismertetője: Elia Kazan, a közelmúltban elhunyt filmrendező a XX. század filmművészetének egyik legjellegzetesebb és legnagyobb súlyú alakja. Amerikaiként halt meg, de görögnek született: Eliasz Kazanzsoglu néven látta meg a napvilágot - ráadásul az oszmán török birodalomban, nem sokkal a görögök kiüldözése előtt. Élete eme korai szakasza szomorú tapasztalatainak Amerika, Amerika című filmjében állított megrázó emléket. A negyvenes évektől ontotta a nagyszerű filmeket, majd később az olyan remekműveket, mint A vágy villamosa, a Viva Zapata és az Édentől keletre. Olyan színészeket fedezett föl, és juttatta többüket Oscarhoz, mint Marlon Brando, James Dean, Anthony Quinn és Warren Beatty. Ő maga háromszor nyerte el a legjobb rendezőnek járó Oscar-szobrot. Ám hiába halmozott sikert sikerre, az ötvenes évek fémjelezte egyúttal élete legcsúfosabb bukását is. A hírhedt Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt amerikaibb akart lenni az amerikaiaknál, és önként "köpte-vágta" az adatokat ismerősökről, kollégákról, barátokról egyaránt. Az itt szerzett sebek soha nem gyógyultak be teljesen. Bár továbbra is alkotta a jobbnál jobb műveket, s tehetségét soha senki nem vonta kétségbe, valami ekkor megszakadt, s magányos farkasként dolgozott tovább. Talán ez is közrejátszott abban, hogy élete utolsó negyven évében alkotott mindössze három filmje a keserűség és kiábrándultság mesterműve lett: A megegyezés, A látogatók és az 1976-os hattyúdal, a ma este látható Az utolsó filmcézár. Elia Kazan 1909. szeptember 7-én született Isztambulban. 2003. szeptember 28-án hunyt el Manhattanben. Ez a közel évszázados életút is kész regény. Ahogy utolsó filmjének címét tréfásan sokan rá vonatkoztatták: az utolsó filmcézár regénye.