Az aktuális rész ismertetője: Magyarország kisvasútjai az 1800-as évek vége és az 1900-as évek közepe között épültek ki nagybirtokok, erdőgazdaságok, bányák kiszolgálására. Ekkortájt még a szilárd burkolatú utak hiányában a kisvasutak voltak a legolcsóbb és legmegbízhatóbb eszközök a különféle szállítási feladatok ellátására. Huta neve ma már Királyrét, de még ma is működik itt - részben a múlt században lefektetett nyomvonalon - a Királyréti Állami Erdei Vasút. A gazdaság és a vasút 1916-tól Csecsovicska Emil cseh földbirtokos, 1920-tól az Angol-Magyar Bank, 1924-től Hoffer Kunó svájci birtokos tulajdona volt. A gyöngyösi Mátravasút hálózatának a kialakulása rendhagyó, hiszen nem a városból a hegyekbe építették, hanem fordítva: a hegyekből - lejtmenetbe - lefelé.

A műsor ismertetése: A filmsorozat hét részben mutatja be Magyarország kisvasútjait. A film képben is megjelenő narrátora a nézőkkel együtt sétál, utazik végig a többnyire kiránduló-vonatok útjain, megállóhelyein, említést téve az útvonaluk közelében található történelmi és kulturális emlékhelyekről. A mesélő hol zötykölődve adomázik, hol az orráról törli a gőzösök kormát. Az epizódokban megelevenedik a magyarországi kisvasutak dicső, majd küzdelmes története a XIX. század uradalmi-gazdasági vasútjaiktól a fakitermelő gazdaságok erdei vasútjain keresztül a mai családi-kiránduló nosztalgiavonatokig. A mozdonyok és kocsik bemutatása, a történelmi tények mellett a film összekötő tartalmi és képi ereje a kvaterkázó "egyszer volt, igaz sem volt", hangulatú mesélés.