Az aktuális rész ismertetője: A hetvenes évek végén a közönséges vidra Ausztria és Közép-Európa legritkább állata volt és a kihalás fenyegette. Az állatvédők örömére a vidra kereken egy évtizede ismét visszahódította régi élőhelyét. A vidra gyakran sokkal több halat rabol el annál, mint amennyit meg tud enni, s ezt az ember nem nézi jószemmel. Előfordul, hogy a vidra néhány éjszaka alatt akár harminc pontyot is kiragad a tóból. Mindegyikből csak egyet-kettőt harap, aztán otthagyja a zsákmányát. A vidra nemcsak hallal táplálkozik, hanem rákok, kisemlősök és kétéltűek is a kedvenc zsákmányai közé tartoznak.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.