Az aktuális rész ismertetője: A teve évezredek óta az ember egyik leghűségesebb társa. Évezredek óta rója velünk a halálos veszélyeket rejtő sivatagokat, az ősi kereskedelmi utakat és elkísér bennünket hatalmas nomád vándorlásainkon. De vajon modern világunkban van-e még helye ennek a bibliai állatnak? A kultúrtörténeti ismeretterjesztő film három földrészen át, a jelenben és a múltban egyaránt, követi a teve nyomait. Út közben az 1001 éjszaka meséinél is elbűvölőbb történeteket hallgatunk meg emberről és tevéjéről. Utazásunk ott kezdődik, ahol az ember és a teve közös története is elkezdődött: a távoli szaúd-arábiai sivatagban. Majd követjük a tevék útját kelet felé. Európát évezredeken át a legendás selyem-út kötötte össze Ázsiával. A 6 és félezer kilométeres úton a baktriai kétpúpú tevék vitték az értékes áru rejtő málhákat. Mongólia az óriáshegységek és a végeláthatatlan sztyeppék országa, hosszú, hideg telek és perzselő, forró nyarak… Arab rokonaikkal ellentétben a baktriai tevéknek két púpjuk van, és még nagyobb túlélő-művészek. A mínusz 50 és a plusz 40 fok Celsiust (celziusz) egyaránt jól tűrik, ezért mind a mai napig a nomádok legfontosabb teherhordó állatai a végtelen mongóliai sztyeppéken. Mongóliából a selyem-út egyik leágazása az indiai szubkontinensre vezet. 1860-ban innen indult az az út, melynek során a tevék eljutottak egy olyan országba, ahol még sosem jártak: Ausztráliába.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.