Az aktuális rész ismertetője: Az osztrák birodalomban, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült vasúthálózat jó néhány mérnöki csodát eredményezett. A Semmering-hágó meghódítása, amit a kortársak őrült fantazmagóriának tartottak, hat esztendő alatt valósult meg. 1854-től a monarchia fővárosa, Bécs és Trieszt kikötője közti kapcsolattal valóra vált az Alpok meghódításának álma. Az osztrák vasút első mozdonyait még Angliából importálták, de 1839-ben Bécsújhelyen már meg is alapították az első osztrák mozdonygyárat. Az alsó-ausztriai Strasshofban álló "Fűtőház" nevű vasúti múzeum lenyűgöző gyűjteménye is arról árulkodik, hogy a 19. század második felében Ausztria a mozdonygyártás egyik vezető országa volt. Karl Gölsdorf, a méltán világhírű mozdony-specialista tervezte a nagy császári és királyi expressz-mozdonyokat. Ausztriának közvetlen tengerpartja volt Triesztben az Adrián, ezért a kettő-hat-négy kerék-elrendezésű mozdonyt Adria-típusúnak nevezték el. A 20. század elejére a Monarchia vasúthálózata óriásira bővült. Több mint negyvenezer kilométernyi sín hálózta be a soknemzetiségű országot, és az építés nem állt meg. Fontos volt, hogy a vasúthálózat mindenki számára elérhető legyen, és valódi közösségi szolgáltatássá váljon. A legfontosabb az olyan forgalmas, alpesi szakaszok bekapcsolása volt, mint az Arlberg, Brenner, Tauern, Karawanken, Wocheiner és Pyhrn-vonal. Különösen az alagútépítés fejlődött rohamléptekben. A nyolcezer méter hosszú Tauern-alagút néhány évvel korábban még elképzelhetetlen volt. A Tauern-vonal, ami 1901-től 1909-ig épült, hatalmas vállalkozás volt, és több mint négyezren dolgoztak rajta. A vasút elképesztő hatást gyakorolt Bad Gastein híres fürdőjére. A látogatók száma rövid idő alatt megháromszorozódott. A város nemzetközi fürdőhellyé vált. Megépültek az első olyan nagyszállók, mint a Grand Hotel Európa és a Kaiserhof. Valódi, 10-12 emeletes paloták voltak. 1909 körül 21 ezer vendég fordult meg a városban, ami akkoriban hatalmas szám volt a többi városhoz képest.

A műsor ismertetése: Az embert kezdetek óta érdekli az idő, az idő múlása. A Nap és a Hold égi vándorútja a természet órája. A Nap jelentette az emberek számára is az első időmérő eszközt. Őseink felfedezték, hogy a Nap mindig állandó pályán halad az égen, az idő múlását tehát az árnyékok segítségével is lehet mérni, mindaddig, míg süt a nap. Mechanikus eszközökkel még pontosabban lehet mérni az időt. Ráadásul sem a Nap, sem a Hold nem kell hozzá. Ezek az eszközök viszont olyan érzést keltenek bennünk, mintha az idő meghatározott ütemben telne, ahogy az óra jár. Az idő azonban csalóka dolog.