Megszállott orvosok

angol dokumentumfilm sorozat, 4. rész

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Ez az epizód bemutatja, hogy az orvosok - magukat megfertőzve - hogyan változtatták meg véleményünket olyan betegségekkel kapcsolatban, mint a szifilisz, a sárgaláz és a kolera.

A műsor ismertetése: Az elmúlt 100 évben az orvosi ismeretek gyorsabban fejlődtek, mint bármikor a történelem folyamán. Ez a haladás nagyban tulajdonítható néhány úttörő kutató bátorságának, akik saját magukat használták kísérleti nyúlként; a valószínűtlen hősöknek, akik szerint az egyetlen etikus lehetőség az volt, ha az első kísérleteket saját magukon végzik. Ez a dokumentumsorozat hátborzongató részletekkel mutatja be, hogy az orvosoknak ezek a saját magukon végzett kísérletei hogyan vezettek a gyógyászat legnagyobb felfedezéseihez. A történetek az érzéstelenítéssel, a fertőző betegségekkel végzett kísérletekkel, a vakcinák utáni vadászat során hozott, olykor elkeseredett intézkedésekkel és az élelmiszerek és az egészség közötti kapcsolatra fényt derítő felfedezésekkel foglalkoznak.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
GORiARTY 2013 ápr. 04. - 14:13:01
Szia Kedves Olvasó!

Amennyiben lehetõséged van felvenni ezt a sorozatot, kérlek, jelezd itt a fórumban, nagyon hálás lennék érte.
Sajnos több okból sem tudom megoldani és se DVD-n se sehogy nem szokták kiadni az ilyeneket, engem viszont nagyon érdekelne.

Köszönöm szépen

G
Ford Mustang 2011 szept. 30. - 01:26:47
A gyógyítás, orvoslás története egyidõs az emberiség történetével. Orvosi feladatokat már a varázslók is elláttak az õskori emberek közösségeiben.
Az ókori társadalomban a papok vették át a gyógyítók szerepét, tevékenységüket a templomokban, kegyhelyeken végezték. Ugyanakkor már az ókorban elkezdett kialakulni a világi orvoslás is. Kínában már az i. e. 2. évezredben állami fizetéssel rendelkezõ – ezért a lakosságot ingyen gyógyító –, a papoktól teljesen független orvosi kar mûködött. Egyiptomban a fáraóknak saját orvosaik voltak.
Az ókori Görögországban is világi orvoslás alakult ki. Csak a megfelelõ iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Így nem csoda, hogy Görögországból került ki az orvostörténet egyik máig legnagyobb alakja, Hippokratész. Õ volt az az orvos, aki rendszerbe foglalta és leírta az orvostudomány elméleti és gyakorlati alapjait, tudnivalóit. Ezek egy része – az orvostudomány fejlõdésének ellenére – még ma is érvényes.
Az orvoslás a rómaiaknál és az arab világban is tovább fejlõdött. A középkor azonban Európában megtorpanást, sõt visszaesést hozott. A sebész és az orvos sokáig nem volt azonos fogalom. Így volt ez Magyarországon is, ahol csupán a 19. század óta követelik meg a sebészektõl, hogy diplomával rendelkezzenek. Ezt megelõzõen, képzetlen személyek, úgynevezett felcserek, valamint borbélyok látták el a sebészeti teendõket.