Az aktuális rész ismertetője: Az 1970-es évek közepén nagy cél lebegett a baloldali koalíciós kormány szeme előtt: Izland körül 50 mérföldre kiterjeszteni a halászati övezetet. A halakon kívül azonban nagyobb vadak, szovjet tengeralattjárók is úsztak akkoriban az Atlanti-óceánban, s a számuk _ a Nyugatot egyre jobban aggasztva _ folyamatosan nőtt; egészen a 80-as évek végéig, amikor a Szovjetunió a berlini fallal együtt darabokra szakadt. De mi lesz ilyen körülmények között a feleslegessé vált keflaviki NATO-támaszponttal?

A műsor ismertetése: Bár minden kontinenstől távol, az Atlanti-óceán közepén fekszik, a NATO alapítótagjai közé tartozó Izland szerepe jelentősen felértékelődött a hidegháborús szembenállás során. A főként amerikai katonákat állomásoztató keflaviki támaszpont az izlandi hadseregre is modernizálóan hatott, de a nyugati katonai jelenlét az ország teljes politikai, gazdasági és kulturális életére jelentős befolyást gyakorolt. Az éremnek persze ez esetben is két oldala volt: amíg a politikai és a gazdasági vezetés megpróbálta a sziget stratégiai helyzetéből adódó lehetőségeket a lehető legjobban kihasználni, a magát időközben a sziget hatodik legnépesebb városává kinövő Keflavik körül egyre több korrupciógyanús ügy látott napvilágot…