Mióta ember él a Földön, az üldözöttség alapvető léthelyzete. A keresztények pedig több mint kétezer éve ezen az úton járnak. A Közel-Kelet ma: elpusztított közösségek, feldúlt szülőföld, szétlőtt, lebombázott városok, falvak, tengernyi a szenvedés, a fájdalom. Elsősorban az itt élő keresztényeket érte hatalmas veszteség. És mégis: újra kihajt a remény, mozdul az élni akarás. Személyes szenvedésekkel, emberi sorsokkal találkoztunk, olyan emberekkel, akik megpróbálnak megkapaszkodni a ma élhető élet peremén és nem menekülnek. Hanem nekifeszülnek, hogy ne csak élve maradjanak a háború nagy kataklizmája után, de újraélesszék az emberi közösségek semmivel sem pótolható összetartó erejét: a bizalmat.