Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
Texas Bill
2013 dec. 23. - 12:55:29
Nem egy igazán sikerült alkotás. Mondjuk pontosan alig megítélhetõ, mert annyira hiányos a film, hogy néha csak kikövetkeztethetõk az események.
Jogos, de utólag hozzá kell, hogy tegyem, hogy, ha nagyon akarnánk, megemlíthetnénk még Homoki Nagy Istvánnét is, aki filmjeikben (különösen a Cimborák I-II. esetében) férjének azonos rangú alkotótársa volt... :)
Pardon, nem Szabó, hanem Balogh Gyöngyirõl van szó. Egyébként Balogh Gyöngyi és Király Jenõ vaskos kötetérõl, a briliánsan megírt "Csak egy nap a világ - a magyar film mûfaj és stílustörténete 1926-1936" c. opus magnumról szóltam - ebben ugyanis jó pár szó esik a filmrõl is, a rendezõnõrõl is.
Mindenkinek ajánlom, mert senki nem tudja olyan élvezetesen bemutatni a háború elõtti filmeket és színészeket, mint Balogh Gyöngyi.
Egészen elképesztõ, hogy a háború elõtti film mennyi érdekességet tartogat még...
Itt van például Dr. Balázs Mária: festõ, díszlettervezõ, vágó, filmrendezõnõ. Neve nem szerepel lexikonokban, életével foglalkozó munka sosem jelent meg (egyedül Szabó Gyöngyi, jeles filmtörténészünk írt róla nagyszabású monográfiájában).
Pedig fontos tudnunk: a kezdetektõl egészen 1960-61-ig (a Balázs Béla filmstúdió beindulásáig) mindössze három rendezõnõ alkot Magyarországon, s õk is mindössze egy-egy filmet rendezhetnek: Dr. Balázs Mária („Pókháló”, 1936), Nagy Tiborné, Riedl Mária („Isten tenyerén”, 1940), Zsindely Ferencné Tüdõs Klára („Fény és árnyék” 1943).
Látnivaló tehát: A MAGYAR FILMTÖRTÉNET ELSÕ RENDEZÕNÕJÉNEK ELSÕ ÉS EGYETLEN FILMJÉRÕL BESZÉLÜNK, amikor a "Pókháló"-ról szólunk.
Csodálom, hogy a feminista filmelmélet hívei még nem kapták fel ezt a tényt, hiszen Balázs Mária filmje kirobbanó siker lett - köszönhetõen persze a remek színházi ember és író, Csathó Kálmán hasonlóan sikeres mûvének, amely a "Pókháló" alapjául szolgált.
Balázs Mária filmje azért is különleges, mert finoman, néhol tréfásan rávilágít néhány olyan jelenségre, amelyekrõl alig esett szó a korszakban (pl. kedvezõ testi adósságok kihasználása iskolai vizsga közben, meg, úgy rémlik, Ráday Imre, kiváló színészünk, majdnem bekezdeményez egy eksönt a természet lágy ölén).
Amúgy néhol egész szépen fényképezett film a Pókháló (de a legnagyobb kortársak - pl. Fejõs Pál - mesteri képkoreografálásához képest ez semmi), de mindenképpen igényesebb munka, mint teszem azt a korszakban a "Piri mindent tud" vagy "Péntek Rézi", melyek kétségtelenül bájos és ma is abszolút nézhetõ filmek, de azért meglehetõsen igénytelenek (talán éppen ezért szeretjük õket).
Említsük meg még, hogy Szakáts Zoltán, a harmincas-negyvenes évek méltatlanul keveset fogalkoztatott színésze is szerepel a filmben, de a szokásos módon remek Ráday Imre és Erdélyi Mici alakítása.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások