Egy kilencven perces film, amely a világ perifériájára sodródott gyermekekről szól, és bemutatja a labdarúgó sport beilleszkedést és szocializálódást elősegítő szerepét, a minden fekete-kék-terv keretében. A dokumentumfilmet hét országban forgatták (Bosznia, Brazília, Kamerun, Kína, Kolumbia, Irán és Románia), és a gyermekek mindennapjain keresztül kerülnek felszínre reményeik, érdeklődési körük, esetenként szenvedésük. Intercampus nem egy cserkész kezdeményezés, hanem a szocializálódási folyamatot előtérbe helyező, új nevelési modell, amely a gyermekek számára lehetővé teszi, hogy gyermekként élhessék az életüket a problémákkal küzdő térségekben is. A dokumentumfilm tíz év munkájának az eredménye. Megvalósítását Massimo Moratti, az Inter labdarúgó csapat elnöke szorgalmazta és támogatta; kétszáz, helyben választott operatőrrel, hasonló számú önkéntessel, tizenhét országban (többek között: Kamerun, Románia, Irán, Libanon, Kuba és Kína) dolgoztak: gyakornoki tevékenységet folytattak, részük volt a tervezésben vagy a különböző nehézségek és háborúk következtében kialakult helyzetek megoldásában.