Parasztballadáról van szó, amiben klasszikus-folklorisztikus szenvedélytörténet pittoreszk western-romantikával és profanizált rögvalósággal vegyül. A vőlegény, noha a mostohatestvérét szereti, elvenni készül a menyasszonyt, akiről az esküvőn kiderül, hogy nem az apja lánya, hanem egy Amerikát megjárt idegené, aki hazatértében elcsábította az anyját. A lelepleződést követő botrány fölfejti a rejtett szálat: az egykori csábító nem volt idegen, hanem a vőlegény jóval idősebb, az óperenciák legendájába veszett bátyja, aki annak idején meggazdagodván, pénzét hazahozván és kilétét titkolván éppen szülei gyilkos kapzsiságának esett áldozatul.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
adamnagysweetmovie
2011 júl. 29. - 14:17:04
Mégennyi degenerált, frusztrált, önsorsrontó figurát, és a fejeikben lévõ fantasztikus katyvazt, amit zilált kis történelmünk, húszévenkénti rendszerváltásaink ülepítettek egymásra, és ez a darab most felkavarta nekünk.
A zenéje kiváló és a darab ügyesen egyensúlyozik a dráma és a szatíra közt - a vége azonban mintha ellaposodott volna, drámaiság ide vagy oda. A fimfelvétel profi, de nekem túl semleges volt, kevés igazán "filmes" beállítást sikerült elkapnia (mint amilyen a két kiabáló gyorsmontázsa volt). Talán érdemes lett volna több ilyet belevinni a közvetítésbe.
Úgy hallom, Pintér Béláék az új támogatási szisztémában a kiemelt, támogatott kategóriába kerültek az alternatív színházak között, gondolom ezért kerülhettek "idegen testként" a közszolgálati tévébe. Jó lenne, ha az alternatív kultúrát, a sokszínûséget nemcsak egy-egy alkalommal tûzné kalapjára a "kultúrpolitika".
Õrülök, ha a nemzeti tradíciók nemcsak steril, népieskedõ, "folk-ploitation", kissé bárgyú színdarabok formájában kerülnek tálalásra, hanem valamihez kezdeni is akarnak velük, valami üzenetet hordoznak. Ez a darab számomra ilyen volt.
Szerintem van egy jó "kultúrpolitika":
komolyan venni és (meg)tisztelni az embereket.
A Parasztopera nagyon ennek jegyében született.
Bevallom, ez a fajta "kultúrpolitika"
valahogy számomra a "bal-libbel" asszociálódik.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások