Giordano Bruno művéből készített tévéfilmet Maár Gyula. A nápolyi domonkosrendi szerzetes műve az 1500-as évek végén jelent meg Párizsban.A történet Nápolyban játszódik, és a három párhuzamos szálon futó cselekmény a késő reneszánsz érzéki világába viszi a nézőt. Szerelem, hűtlenség, aranycsinálás, hiszékenység a vérbő komédia alapelemei.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
pimre
2012 máj. 21. - 21:48:27
És mivel nem minden szereplõt tudtam magamtól beazonosítani, segítségül hívtam egy részletesebb leírást: http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6988
Ebbõl többet megtudhatunk róluk: "...Mindez persze már a színészeket is dicséri: ilyen jó együttest régen láttunk; értették és szerették szerepüket, bizonyítva, hogy milyen kimeríthetetlenül gazdag a magyar színmûvészet tárháza, csak meg kell lelni hozzá a kulcsot. Emlékezetünkben marad Székely B. Miklós szomorú némafilmszínész-arca, gügye mosolya mögött pislákoló embersége; Szacsvay László pénzszerzésbe habarodott Psilander Valdemára; Csákányi László, mint áltudósnak álcázott tudós és ennek fordítottja; Kern András, a varázsló, aki olyan hittel tudja mondani zagyvaságait, hogy az már önmagában hegyeket mozdít, pedig szegény semmiben sem hisz, legkevésbé önmagában; aztán Iglódi István mint rablóvezér és rendõrkapitány, aki maga se érti, miért nem jön rá senki, hogy õ valójában kicsoda; aztán Spányik Éva, az alkimista felesége, Pálos Zsuzsa, a gyertyamártó neje, mindketten másképpen éreztetve elhanyagoltságukat; Jobba Gabi, a harmincas évek magyar népszínmû-filmjeibõl ideperdült cselédlány, akirõl sehogyan se akarjuk elhinni, hogy kerítõnõ, pedig éppen ezért az; és Gaál Erzsébet mint Vittoria, a Curtizán – Clara Bow is megirigyelte volna, ha látja, mint üldögél ernyedt csábmozdulatokkal mesterségének címerén, az ágyán...."
Na persze kiváló színészi játék, nagyon szép operatõri munka, jó rendezés. Jó ötlet, a mai korba helyezés, legalábbis, ami a használati tárgyakat illeti. Szellemes a végén a szöveg, hogy aki ilyen vígjátékot ír, azt el kellene égetni. Ezt - gondolom - nem maga a szerzõ írta bele. Túl direkt akasztófahumor lett volna. De a sztori maga kissé idétlen, erõltetett nekem. Persze lehet, hogy 1582-ben, amikor Giordano mester megírta, akkor más volt. Végülis azért nem bántam meg, hogy megnéztem.
Azért elmennek a pétsába, hogy pl. Jobba Gabit is kihagyták a stáblistából... Magyar filmnél azért legyünk egy kicsit igényesebbek! Még akkor is, ha lassan amerikai (szellemi)gyarmat kezdünk lenni!
A darab szerzõje miatt gondoltam, hogy megnézem. Hiszen köztudott, milyen sanyarú véget ért. De másként alakult a mai programom. Talán majd legközelebb. Ha lesz olyan.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar vígjáték, 88 perc, 1982
Hozzászólások