Acapulco, az egykori turistaparadicsom mára hanyatló vidékké vált, másodrendű nyaralóhellyé kis pénztárcájú vakációzók számára. A Mexikói mozaik, amint a címből is kiderül - dráma a` la Mexicana -, helyi ízekkel fűszerezi a film hangulatát, ám ez korántsem jelenti, hogy ne lenne nagyon is korszerű. Számos történet vegyül, kavarog, fonódik egymásba a filmben. Minden egyes szál a történet egy korábbi időpontjához visszatérve kapcsolódik a következőhöz, hogy aztán ismét nekilendüljön, ily módon tartva fenn a történet feszültségét, a film lendületét. A Mexikói mozaikot áthatja a fiatalság burjánzó, ragadós energiája, amely a középkorú Jaime számára az újjászületést jelenti, mikor összebarátkozik újdonsült szövetségesével, a kölyök Tigrillóval. A pontos kameramozgások, melyek közelről követik a személyes kríziseikkel szembesülő szereplőket, rendkívül modern és friss érzést kölcsönöznek a filmnek. Naranjo személyes és újszerű módon vall olyan örök témákról, mint szerelem és árulás, kegyelem és emberiesség.