Árpád-házi Szent Erzsébet az egyetlen igazán ismert szentünk a katolikus világban. 1207-ban született, II. András és Merániai Gertrúd lánya, IV. Béla húga. Mélyen vallásos asszony volt, aki a szegényeken ott segített ahol tudott, kórházakat alapított és ételt osztott. Férje, thüringiai Lajos korai halála után az udvart odahagyva Marburgba költözött, ahol az általa alapított kórházban a ferences harmadik rend szürke ruháját viselve, mint betegápoló szolgált. Halála után Marburgban temették el, és már négy évvel a halála után szentté avatták. Erzsébetet Magyarországon kívül különösen német földön tisztelik, a ferencesek pedig a női könyörületesség példaképének tartják. Szent Erzsébetnek tulajdonítják az "un. rózsa-csodákat", ezért gyakran ábrázolták rózsákkal a kötényében vagy a kosarában.