Lisszabon, a 90-es években. Maria alig-alig tudja kifejezni, amit gondol, vagy amire szüksége van, nem tudja azt tenni, amit tennie kellene. Lisszabon börtön számára, sohasem jutott ki belőle, nem volt alkalma más városokat látni. Imádja bátyjait és szeretne örökre velük élni, de az élet törvényei azt diktálják, hogy mindenkinek a saját útján kell haladnia, még ha nem tudja is, merre vezet. Csak páran tudják, hová, merre tartanak, mindenki örökkön-örökké úton van...