A magyar népesség csökkenése súlyos gazdasági, szociális problémát jelent az országnak, miközben a magyar fiatalok, gyerekbarátok és a képzett rétegekben lévők sokkal több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül megszületik. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom felmérte, mi áll az alacsony születésszám hátterében. Hat fiatal, három lány és fiú vállakozik arra, hogy a filmben megmutatja önmagát, ismerkedési szokásaikat, párkeresési próbálkozásaikat. Ám a tökéletes társ nem jön megrendelésre.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
8/10
silvae
2021 júl. 05. - 12:39:51
8/10
Stimmel, ilyen a valóság is. Ez egy értelmes reality volt. A reflexiók főleg.
Közben persze időnként feszengtem, mert az életben bénák vagyunk néha, és itt ez is látszik. De belefér.
Egész rövid, egész jó.
Õszintén szólva meg sem néztem a mûsort, csak az ismertetõ ébresztett bennem gondolatokat, kételyt, amiket leírtam. Meg eléggé késõi idõpontban is volt.
Elhiszem neked, hogy (hisz te láttad) lájtosan beszéltek a dolgokról, de az intim privát szférát sehogy nem lehet elhatárolni a témától, mert azt felnõtt korban tudjuk, hogy hogyan, miképp születnek a gyerekek.... Szóval a szexualitás mindenhogy benne lesz, az meg magánügy. Na innentõl nálam ez mindig is egy forró téma.
Mert - csak összehasonlításképp - ha sokan azzal jönnek, hogy a melegek ne beszéljenek magukról, ne tartsanak felvonulást, meg úgy egyáltalán tartsák a privát életüket a négy fal között a hálószobában, akkor én úgy gondolom, hogy a heterók szexuális élete ugyanúgy maradjon a négy fal közt, hadd legyen csak az enyém és ne kelljen róla el/beszámolnom a társadalom, az állam felé. Hadd legyen a magánügyem, hogy ha nincs gyerekem, miért nincs. Ha van, miért csak annyi van, stb.
Egyébként meg sosem értettem még azt meg, igaz, elfogadható, logikus és értelmes (azaz érzelemmentes) magyarázat nem jött még rá, hogy miért olyan fontos hogy növekedjen a népességszám. Persze, Indiában, a harmadik világban meg Kínában nagyon sokan laknak, sok gyerek születik. Azért, remélem, nem õket célozzuk meg példaképnek.
És bizony, vannak olyan fejlett országok, ahol nagyon kevesen élnek. És miért is baj ez? Tudom, nem vagyunk egyformák, de én a minõségi életre szavazok. Ahogy mindenben: nem a mennyiség, a minõség a lényeg. Inkább legyen kevés ruhám, de az legyen esztétikus, kényelmes viselet, amit ráadásul kedvelek.
Inkább keveset eszem, de az legyen finom. És az sem baj, ha nem vagyok nagyon gazdag, csak tartalmas életem legyen. Ne csak a pénzt halmozzam, hanem maradjon idõm hobbira, magamra, kikapcsolódásra, mûvelõdésre, mozgásra.
Persze megint csak ismétlem: nem vagyunk egyformák. Én így látom.
A házasság felé terelgetéstõl meg kiráz a hideg. Hadd döntse el mindenki maga, akar-e házasodni vagy sem. Egyébként sem biztos, hogy olyan tökéletes intézmény, tekintve a válások számát.
Na persze, hogy miért erõltetik a politikusok annyira ezt, az teljesen érthetõ, az õ szemszögükbõl.Valakiknek elõ kell teremteniük az õ pazarló életmódjukhoz elegendõ anyagi javakat. Hogy legyen mibõl dorbézolniuk, lopniuk, sikkasztaniuk. És ez kormányoktól szinte független, általános jelenség.
ceia: ha igazad lenne, akkor Nyugat-Európában nem lenne gond a népszaporulat (pedig de), és Indiában illetve Kínában pedig nem élne már senki (pedig ott van igazán a népességnövekedés).
tortura: ahány ember, annyi féle határ-felfogás. Van, aki mindent elrejt magából, csak az arcát nem fedi be; míg mások meg nem tudnak meglenni ruhában. A mûsor -szerintem- még csak olyan szinten érintette a magánszférát, ami belefér (persze, ettõl még Te érezheted úgy, hogy túllõttek a célon). Nem mentek bele olyan dolgokba, amik már tényleg egy átlagos felfogáson túl mutattak volna (például a szexualitást csak érintõlegesen hozta fel). Ezen kívül a randizás és az ismerkedés valahol mélyen mindig is egy árukapcsolatról szól, ahol mindkét fél próbálja magát eladni. Persze, nem túlzásokba esve.
Viszont a mûsor 'végkövetkeztetését' nem tartom szerencsésnek. Megpróbáltak 1-2 kiragadott esetbõl valami példát állítani az emberek elé; és mindenképpen terelni mindenkit a házasság felé, amitõl nem kell félni. Csak az a baj, hogy egy házasság nem úgy lesz, hogy 1 vagy 2 randi után már össze is kell így kapcsolni az életet - pláne, ha valaki vallásos, mert Isten elõtt csak nagyon indokolt esetben lehet felbontani a házasság szentségét; ha esetleg mégis közben derülne ki, hogy nem illenek egymáshoz.
Nekem ez mindig is olyan fura volt (még fiatal koromban is, meg most is), mikor valaki ennyire nyíltan beszél ez ilyen magánjellegû problémájáról (már amennyiben probléma, mert nem biztos, hogy mindig az). Én erre képtelen lettem volna, az biztos, pláne így, a médiában, ahol sokan látják-hallják. Valahogy olyan érzésem lenne, hogy árulom magam, mint egy portékát, hogy emberek, emberek eladó vagyok, vegyenek már meg (el). Nekem az önérzetem, önbecsülésem, a tartásom, a méltóságom annál sokkal többet ért mindig is, mint hogy portéka szintjére degradáljam magam.
Ha ilyesmirõl kérdeztek, azt mondtam mindig, hogy magánügy (mert hogy az is). Vagy azt, hogy momentán nem aktuális. Igaz, ha volt is párom, azt szintúgy magánügyként kezeltem. Én azt értem, hogy ez valahol társadalmi kérdés is, de akkor is vannak az embernek gátlásai. Még a társadalmi probléma kapcsán sem gondolnám, hogy az intim, privát, szexuális, érzelmi és egyéb életemet meg kéne osztanom a nyilvánossággal. Vagy mondjuk elvárásra, parancsra házasodni, szülni, mert "úgy illik", mert azt várják el tõlem. Én pl. soha nem várok el senkitõl semmit, ami a magánélet határán túl van.
De mint mindig, most is él az a tétel, hogy nem vagyunk egyformák. Vannak nyitottabb és kevésbé nyitott emberek. De elvárásra ezeken nem lehet változtatni.
Nincs ezen mit "felmérni", több pénz kell, otthon, és biztos állás valamint ami ezekbõl adódik: kiegyensúlyozott, nyugodt élet - ennyi. Kevés fizuból, albérletben, és bizonytalan állásban hülye aki gyereket vállal.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar dokumentumfilm, 52 perc, 2014
Hozzászólások