"A szél után hajlik a magas fűszál. De ő nem zúg. A szél zúg rajta
keresztül. Nem a szél zúg. Körülcsavarja a szél a hajló fűszálat, de a
szél nem zúg. A te lelked énekel, amikor a szél után hajlik a magas
fűszál, a te lelked énekel, amikor a szél után hajlik a magas fűszál, a te
lelked énekel, amikor hajló fűszálat ölel körül a szél, a te lelked énekel
és az én lelkem, - mert csak a lélek énekel, csak az ének a léleké - a tiéd
és az enyém, - egy a két lélek éneke."

A film Hamvas Béla feleségének, az író-filozófus Kemény Katalinnak lírai portréja. Az írónővel folytatott beszélgetés mellett részletek hangzanak el a Levelek a halott baráthoz, a de a sivatag, a Sztélé nagyanyámnak és a Labdajáték című művekből.