Az Éden mintaképét - bár oda vágyik mindegyikünk - nehezen találjuk a térképen. A szülőföldjükre büszke mauritiusiak azt mondják: azért, mert hazájuk nem evilági, hanem afölött álló kivételes hely. Ha Gerald Durrell szellemének követőit, a kihalóban lévő állat- és növényfajok szerelmeseit, az értük kitartó kutatást és tevékeny védelmet folytatókat kérdezzük, ők ezt csak megerősítik: Mauritius a hajdani paradicsomi természet egy tenyérnyi megmaradt, nekünk, embereknek köszönhetően (!) életéért tíz körömmel küzdő foltja.