Maren eldöntötte, hogy Bretagne-ban szörfiskolát nyit. Meggyőzi magát, hogy elutazása előtt illő lenne, a szüleit az ezüstlakodalmuk apropóján felkeresni, ugyanis annak idején - talán az önfejűsége miatt is, a panzió-vállalkozásukban őket teljesen magukra hagyta.

Otthon az anyja, Anna és a húga, Nelli szerfölött örülnek Maren látogatásának. Csupán az apja, Adam viselkedik ellenszenvesen vele szemben, mint mindig. Szerencséjére a volt osztálytársa, Lennart éppen otthon tartózkodik a faluban - felszámolni az örökségét, eladni a falusi házat, birtokot.

Egy régiségkereskedőnél vásárol Maren egy az anyjához megszólalásig hasonló festményt, egy aktot - egyébként itt fut össze Lennarttal is először -, de otthon ezzel a meglepetésnek szánt ajándékkal hatalmas vihart kavar…

Anna és Adam között azonnal parázs vita robban ki a kép kapcsán, sőt a feszültség napokig meg is marad köztük. Maren szeretné felderíteni, ki lehetett az a festő, akinek az alkotása még 25 év távlatából is a szülei között ilyen feszültség forrása lehet…

A szakmájánál fogva a képzőművészetben járatos Lennart segítségére lesz ebben a kutatásban. Hiszen a festő és a portrén ábrázolt nő között intenzív érzelmi viszonyt egyértelműen látható. Kiderül, a festő az eltűntnek hitt Oskar Kaufmann, aki Maren meggyőződése szerint talán éppen az ő apja?

Az anno titokzatosan eltűnt festő utáni nyomozás során Lennart és Maren között újraéled a diákkori szerelem, majd Nelliről is kiderül, hogy az életét cseppet sem a panzióban képzeli el, hanem számára az eladásra felkínált ménes megvásárlása jelenti a jövőt.

Oskar - Anna - Adam közti látszólag múltba vesző történet is újraéled, sőt Lennart volt barátnőjének látogatása sem befolyásolja a várható happy endet.