Az 1800-as években vagyunk. Napi munkája végeztével egy patkányirtó mesélni kezd egy száz évvel korábbi történetet. Emilia Romagnában, a külvilágtól teljesen elszigetelve, élt egy csak férfiakból álló család: az idős apa, Giove, valamint négy fiúgyermeke, Silvano, Marione, Marzio és Bracco. A vízzel körülvett, sehova nem vezető földnyelven álló házikóban már hosszú évek óta nem láttak női arcot. Ide toppan be egy nap az ifjú és ragyogóan szép Olimpia. Mivel a szekér, amelyen épp egy környékbeli földesúr villájába tartott, beragadt a mocsárba, Silvano a segítségére siet. Olimpiát előbb félénken, majd mind nagyobb örömmel fogadják be a házba. Az ifjú hölgy néhány nap leforgása alatt szoros baráti kapcsolatot alakít ki az elvadult család valamennyi tagjával. Az apa és a fiúk, ha más-más módon is, egyidejűleg beleszeretnek a szép jövevénybe, aki viszonozza az érzelmeiket, és örömmel elfogadja, hogy a feleségük legyen. Az ünnepélyes esküvői vacsora után az elbűvölő leány elhagyja az örök álomba szenderült öt férfit.