Rendhagyó portréfilm a mai európai film fenegyerekéről, a bosnyák származású Emir Kusturicáról. A film készítői három éven keresztül követték a rendezőt koncertről koncertre (a rendező ugyanis saját zenekarával turnézik), forgatásról forgatásra, illetve fesztiválról fesztiválra, ahol részt vett. A filmben megszólalnak családtagjai, színészei, csodálói.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
gabroca
2009 ápr. 20. - 17:43:41
Kéne még csináljon olyan filmet, mint a Macskajaj. Az igazán izgi volt!
Köszönöm az ismertetõt. Kíváncsian várom a filmet. (Mára ennyibõl áll a tv-nézés és ez is elkerülte volna a figyelmemet, ha nem szûrök dokumentumfilmekre...)
Kusturica egyébként Prágában tanult, s bizonyára nem hagyta érintetlenül a cseh filmvarázs, alkatához nagyon közel áll az emberek szeretetteljes megfigyelése, a tragikomikum iránti fogékonyság, a már-már melodramatikus helyzetek ha nem is groteszk, de ironikus kifordítása. A papa szolgálati úton van fõhõse hatéves, kövérkés, tetõkön járó, holdkóros, golyófejû kisfiú, az õ cseppet sem naiv, inkább gyermekien ravasz, túlérzékeny tekintetével látjuk az 1950-es év jugoszláv valóságát, ahogyan ez egy politikailag ártatlanul megjelölt család turbulens hétköznapjaiban visszaverõdik. S ha már többször játszottunk a tükörképpel: Kusturica filmje annak a tükörnek a fonákját mutatja, amelyben az ötvenes évekrõl szóló magyar filmek gyakran megvillantották saját drámánkat.
De ebben a filmben Kusturica mûvészetének másik irányát láthatjuk a zenével kapcsolatos
"szerelmét". A film tele van koncert felvételekkel és másrészt pedig egy "werk" is,
magyarul így "készült" Kusturica.:)
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások