Már csak tizenketten élnek a százharmincból Tasnádszántón azok közül, akik megjárták a csisztyakovói munkatábort. A deportáltak évente rendezett találkozóján egyre apad a létszám. Akik még életben maradtak, kézről-kézre adják az egykori megpróbáltatás még fennmaradt jeleit, emlékeit. A nélkülözésben is fontos egy imakönyv, egy fénykép, egy levél, egy szabadulási okirat. Élettöredékek, melyeket soha nem lehet kárpótolni...
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások