Csákó és kalap

magyar romantikus vígjáték , 57 perc, 1941

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

5 szavazatból
Szerinted?
A kaszárnyaélet számos komikus mozzanatába - az ébresztőtől a takarodóig - enged bepillantást a nevettetésre készült film.
Elekes György, az Amerikából hazatért régészprofesszor beleszeret a szomszéd földbirtokos lányába, Udvardy Erzsikébe. Inasától megtudja, hogy a magyar lányoknak csak a katona imponál, a civil nem. Mivel a sorozáson a szeme miatt alkalmatlannak minősítik, egy nem neki szóló behívóval vonul be katonának. Másnap reggel kiderül a tévedés, és Györgyöt kiteszik a laktanyából, pedig mindent elkövet, még penziót is fizetne, hogy maradhasson. Ekkor soron kívüli felülvizsgálatra jelentkezik, ahol szemüvegét elrejti, letagadja, hogy rövidlátó, s így teljesül a vágya. Legközelebb már katonaruhában áll Erzsike elé, s a lány boldogan nyújtja neki kezét.

Stáblista

Szereplők

Dr. Elekes György régész
Erzsike, Udvardy lánya
Udvardy Tamás
Emmi néni
Kelemen Péter

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
feketevipera 2013 jún. 22. - 22:05:07
Régebben volt már szerencsém ehhez a produkcióhoz, furcsa, hogy most a Duna újra elõveszi. Túl sok újdonságot nem hozott a filmmûvészetbe ez a limonádé, bár kissé nehéz "ítéletet mondani", hiszen tudomásom szerint a film csak töredékesen maradt fenn, és sokszor észre is lehet venni, hogy kimaradnak képkockák, ugrik a kép és a hang, illetve picit "hézagos" a cselekmény. (Mondjuk valószínûleg a hiányzó részek sem tehettek hozzá sok pluszt.) Minden megvan, ami kell: félreértés, szerelem, bonyodalom. Igaz, véleményem szerint a sztori kissé erõltetett, de szerencsére az összhatás jobb volt, mint amit vártam. Bevallom, csetlés-botlásra számítottam, de megúsztam a legrosszabb humorforrásnak számító hasraesõs jellegû idétlenkedést (Bilicsi és Latyi most visszafogottabb figurát játszottak, nem azt a fárasztóan ökörködõ emberkét, akit sokszor szoktak). A kaszárnyaélet ábrázolása izgalmas lehetett volna, ez viszont sajnos felszínesre - és némileg propagandisztikusra - sikerült. Ez valószínûleg annak is köszönhetõ, hogy maga a film is a katonák dicsõítésére, lelkesítésére készülhetett, vagy legalábbis olyan célból, hogy a társadalommal elfogadtassa a háborúskodás lehetõségét. Egyébként nem tudom, hogy jól látom-e, de kicsit olyan volt, mintha az alkotók fricskát is akartak volna adni, hiszen Bilicsi figurája abszolút nem az a katonás fajta, sõt köszönõviszonyban sincs pl. a Jávor Pál által játszott alakokkal, akikbe a filmbéli nõi hölgyek általában beleszeretnek. Itt viszont érdekesség, hogy a fõszereplõ nõ szinte rögtön beleszeret a nem éppen férfias és férfiideál fickóba. A történet nem túl hihetõ, legalábbis sok részletében (arról nem is beszélve, hogy az ismertetõ is kissé torzít, hiszen pl. a vége felé Elekes nem rejti el a szemüvegét, valamint nem hogy nem neki szóló behívóval vonul be, hanem nincs is behívója), a figurák többsége meglehetõsen sablonos, a népies alakok meg mintha erõltetettek lennének. Ami azonban jó pont, az a viszonylag sok külsõs felvétel. Ha tudja az ember, hogy mit várhat el egy ilyen filmtõl, akkor sem csalódás nem fogja õt érni, sem túl nagyra nem fogja értékelni a produkciót, de egy könnyed délutáni szórakozásnak megfelelhet ez az egy óra.