Che Guevara: A motoros naplója

Diarios de motocicleta
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott amerikai-angol-argentin-német-chilei-perui-kubai-mexikói-francia életrajzi dráma, 121 perc, 2004

Értékelés:

103 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

103 szavazatból
Szerinted?
Ernesto Guevara 23 éves orvostanhallgató, a 29 éves Alberto Granado biokémikus. A romantikus kalandokat kedvelő barátok egy rozoga Norton 500-assal hagyják el Buenos Airest. Bár nyolchónapos utazásuk során a motor cserbenhagyja őket, nem adják fel - stoppolnak, és folytatják az útjukat. Az emberek révén, akikkel útközben találkoznak, más szemmel kezdik látni Latin-Amerikát, a változatos tájak is átformálják véleményüket a kontinensről. Eljutnak Machu Picchuba, ahol a hatalmas romok és az inka örökség rendkívüli jelentősége mély benyomást gyakorol rájuk. Amikor Peruba érkeznek, egy Amazonas-menti lepratelepre, mindketten megkérdőjelezik annak a fejlődő gazdasági rendszernek az értékét, amely olyan sokak számára sem jelent semmi haladást. A telepen szerzett tapasztalataik következtében etikai és politikai nézeteik is gyökerestől megváltoznak, ami erőteljesen meghatározza majd további életútjukat. A motoros naplója Alberto Granado és a később "El Che" néven ismertté vált férfi útinaplóján alapul.
Bemutató dátuma: 2004. november 11. Forgalmazó: Best Hollywood

Stáblista

Szereplők

Ernesto Guevara de la Serna
Alberto Granado
Celia de la Serna
Ernesto Guevara Lynch
Roberto Guevara
Chichina Ferreyra

Díjak és jelölések

Hozzászólások

Szerinted?
6/10
itsme1 jan. 23. 07:35:05 6/10
Guevara idealizálása a hetvenes években volt divat, fura hogy 2005-ben előszedték ezt a témát. Talán mert akkoriban éppen eltűnni látszott a kommunista eszme. Pedig tudjuk jól, hogy a történelem folyton ismétli magát. Tegnap még kedves forradalmár valaki, aztán amikor a nép melléáll, egyszer csak diktátor lesz a fiúcskából.
A hat pontot csak a dél-amerikai tájakról és emberekről készült felvételek miatt adom, a történet az nulla. A mondanivaló – jó emberből is lehet kommunista – elég halovány és kissé elfogult, hiszen még a záró narrációból is hiányzott, hogy hány ember vére tapadt a forradalmár kezéhez (amit a másik oldalon terroristának hívnak), miközben becsúsztat egy soha nem bizonyított állítást, miszerint a Bolíviaiak amerikai megrendelésre végezték volna ki.
¡Viva la revolución!
7/10
pihes 2018 máj. 22. - 15:05:53 7/10
Kiváló film, ami nagyszerűen mutat rá, hogy az ember csak úgy fejlődik igazán, ha sokat tapasztal.

7/10
10/10
TitusLivius 2016 febr. 26. - 20:45:39 10/10
Nagyon-nagy film, megkönnyeztem.
drProktor 2013 dec. 30. - 01:52:18
A hazai közéletben manapság nem sikk „Guevarát emlegetni, a középtõl jobb felé tartva egyre kevésbé.
Én már inkább a baloldallal rokonszenvezek ugyan, de nem választanám Guevarát ha itt és most föltûnne úgy,
ahogy az életét élte. A demokráciával még sokkal inkább rokonszenvezem, mint a baloldsalisággal.

Igazából nem is értem, hogy pártunk&kormányunk ilyen “merészen” Guevara-filmet támogat a közszolgálati televizióban(már csak nem BokrosLajosnak van igaza: ezek újkommunisták?)
Mindenesetre egy kis tekintélyuralmi pátosz(ezek szerint van ilyen is, milyen vicces!)
kevesebb veszéllyel jár, mint a jogállami liberális demokratikus eszmék megszólaltatása.
Ezeken a meggondolásokon fölül emelkedve lehetett lubickolni
a szolidaritás és az emberi helytállás kissé ugyan szocialista de távolsága miatt tán kevéssé bomlasztó megjelenésével.
Ilyenkor én leginkább az amerikai szabadság mellbevágó megnyilvánulásán tudok lelkesülni,
ez egy virtigli amerikai film, még hozzá a jók közül való(összehasonlítva a sok-sok silánysággal,
ami az amcsi filmiparból kikerül és zülleszt és rohaszt),
már pedig Guevaránál Amerika-ellenesebb fazont keresve is nehezen találhatnának.

Egy PORTra jellemzõ szégyeneltes , igazán magyaros, hülyeséget azért megemlítenék,
a történet szerint Chilébe érve elromlik a motorbicikli, nincs pénzük javíttatni,
az utcán sétálva egy újság szerkesztõségébe keverednek, ahol cikket írnak a két motoros fiúról,
hogy orvosok s milyen buzgón segítõkészek, az újság neve valami „Austral diario” vagy mi.
Aztán a cikk mutogatásával tudnak együttérzést kelteni, hogy tovább tudjanak menni, innen már gyalog.
A hülye magyar szövegben ezt ausztrál naplónak nevezik(azt hiszem, írva is, hangban is:
Ausztrál naplónak, egy dél-amerikai újságot!
Inkább Déli, esetleg Délvidéki naplónak kellett volna nevezni.

Google-lal fordítják a szövegeket? Ez a film mozikban is ment (én ott nem láttam),
vajon ott is ez volt?
És az egész forgalmazás során nem akadt egy ember, aki azt mondta volna: ácsi!?
Magyarként lesül a bõr a pofámról.
Ausztrália neve is onnan származik, hogy déli kontinens (terra australis)
Texas Bill 2013 dec. 28. - 00:59:13
Nekem unalmas volt e film.
10/10
SandCreek 2013 dec. 27. - 23:34:25 10/10
Inkább Ernesto Guevara de la Serna 23 éves orvostanhallgató és barátja a 29 éves Alberto Granado biokémikus hónapokig tartó dél-amerikai úti kalandjairól a szól.
Dudvarek 2013 aug. 01. - 00:32:00
Mint film? Nem rossz, imádom a fõszereplõ srácot, csak különleges szerepeket vállal, és mindig jól teljesít.
Kicsit talán hosszú volt, fõleg a végére vált kissé unalmassá és ömlengõssé. De nem rossz film.
Viszont borzasztó, hogy zsarnokokat, akik kivégzõosztagokat irányítottak, munkatáborokat hoztak létre, teljes diktatúrát építettek ki, ilyen szinten mosunk ma tisztára ezekkel a filmekkel. Ez az ember nem érdemli meg ezt az egészen jó filmet. Szebb lenne, ha csak fikció lenne a történet.
margit4747 2013 júl. 31. - 13:04:42
Bizony, lépten és nyomon...
hanguktaekwondooo 2013 júl. 31. - 10:26:18
Ez az ember egy cinikus tömeggyilkos volt.
Olyan cinikus, mint azon érdekcsoportok, melyek lánglelkû szabadságripacsként adják el.
Azokknak, akik értékre vágynak.
De nem tanították meg nekik hogyan különböztessék meg a tisztát a piszkostól
az értéket a bóvlitól
Így számukra a szabadság és az elnyomás elleni harc jelképe egy olyan hologram
amivel azok vakítanak, akik az elnyomó rendszer!eke/t mûködtetik
annyira egy a séma
hogy még mindig sokan nem látják
mert nem akarják?
pedig lépten és nyomon
stenmore 2013 júl. 31. - 09:52:17
Akkor a sok okos adjon valami megoldást a dél amerikai nyomorra,meg arra is hogy miért támogatta a nép Castrót Kubában,ha annyira jó volt neki a kapitalizmus?
Összes hozzászólás