A magyar labdarúgó válogatott 7:1-re győzi le Anglia együttesét a Népstadionban. Másnap egy budai villa kertjében a rádióból - a hatalmában újra megerősödött - Rákosi Mátyás beszédét hallgatják Spiró György drámájának szereplői. Ellenállók, új világot álmodó üldözöttek a háború utolsó éveiben. Haszonlesői az új rendszernek, amely előhívta esendőségüket, és szétzüllesztette eszményeiket. A találkozón, amelyen megjelenik a börtönből csak nemrég szabadult barát is, tragédiába torkollik. Így lesz a budai édenkertből a szörnyek szigete.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Minden esetre a mai gagyi magyar filmekhez képest még mindig remeklés ez a darab. Kiváló szereposztással. Piros Ildikót és Jordánt még így is öröm nézni, hogy valóban nincs igazán kidolgozva a szerepük. És igen, Varga Mária is nagyszerű! Én a 80-as években voltam gyerek, és bizony, nem lehetett beszélni. Titkolni kellett a hittan órákat, és a 80-as évek elején még számos ismerősünk disszidált, nem tudván, hogy 10 év múlva rendszerváltás lesz. A film számomra nem múltat idéző, hanem azokról a figurákról szól, akik napjainkban is nagyon jellemző alakok: mindig arra fordulnak, amerre a szél fúj....
Ezzel együtt sem egy erõs film, a szereplõk jó része súlytalan (nagyon kilóg például Piros Ildikó vagy Jordán is). Valahogy a jelenetek nincsenek befejezve több alkalommal, stb.
Mivel 1994-es, úgy tûnik, az alkotás azok sorába állt be, amik a múltat akarták felfedni, de ezek jórésze már akkor is tudott volt...
Az eredeti mû pedig valamikor a '80-as évek közepérõl való, amikor már szintén sok mindenrõl lehetett beszélni, az ötvenes évekrõl meg még inkább.
Az adaptáció nem lett elég "spirós"...
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
magyar tévéfilm, 64 perc, 1994
Hozzászólások