1929. február 21-én született Zalaegerszegen. A kőszegi Hunyadi Mátyás Katonaiskolába járt, onnan vitték ki a német frontra. Az amerikai fogság után hazakerült Zalaegerszegre, majd különbözetivel érettségizett. 1947-ben felvették az ELTE matematika-fizika szakára, és az Eötvös Kollégiumba. 1951-től a Konkoly-Thege Csillagkutató Intézetben aspiráns. Detre László hamar felfigyel kiváló matematikai tehetségére. Sorra jelennek publikációi, rendszeresen részt vesz a külföldi konferenciákon. 1956-ban, a forradalom leverése után hagyta el az országot. Közel két évig Zürichben, az ottani csillagdában napfolt-tevékenységet vizsgált. 1958 novemberében utazott ki az USA-ba. Az Ohio állambeli Cincinattiban kapott állást; tíz hónap után Cambridge-be hívták. A Smithsonian Intézet Asztrofizikai Obszervatóriuma lett végül munkahelye. Itt a mesterséges műholdak pályaszámításával, elemzésével foglalkozott. 1961. június 1-én hivatalosan is bejelentette a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait. Egy csapásra világhírűvé vált. Bebizonyította, hogy a Föld Egyenlítője nem kör alakú. Számításai minőségi előrehaladást jelentettek a Föld alakjának meghatározásában. 1965-ben tudományos főmunkatársa lett a Nemzeti Űrhajózási Hivatalnak (NASA). 1965 áprilisában Párizsba utazott egy szatellit-geodéziai szimpóziumra. Előadását nem tudta megtartani, április 21-én éjjel szívinfarktus érte, 36 évesen meghalt. 1970-ben emlékére a Holdon krátert neveztek el róla.