A Google kulisszatitkai

Backlight: The world according to Google
holland dokumentumfilm, 47 perc, 2006

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Még nincs szavazat!

Légy te az első!
Amennyiben információra van szükségünk, ráadásul internetközelben vagyunk, szinte majdnem biztos, hogy ellátogatunk a Google keresőfelületére. De vajon mi a titka annak, hogy ez a mindannyiunk által ismert internetes oldal életünk nélkülözhetetlen részévé vált a XXI. századra? Miért pont ez a keresőfelület s miért nem a másik? Miféle hús-vér emberek állnak emögött a mára már hatalmasra nőtt vállalkozás hátterében? Mit ígér a jövő, s vajon van-e okunk aggodalomra ami az adatvédelmünket illeti? A holland dokumentumfilm ezekre a kérdésekre keresi a választ, többek között az internet atyjaként ismert Vint Cerf megkérdezésével.

Stáblista

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
norton15 2008 jan. 29. - 18:04:41
Teljesen lefagytam, mikor ezeket olvastam...
szasko 2008 jan. 29. - 17:48:00
Bocs!
Kicsit OFF!

A Google veszélyei

Az egyik legnépszerûbb keresõ oldal a google. Nagyon sokan használják. Rendkívül jól használható és viszonylag gyors keresõ. De tisztában vagyunk vele, hogy milyen áron?

A Public Information Research (PIR) szerint a Google egyáltalán nem az a jófej cég, aminek a legtöbben tartják; Google-Watch címû weboldalukon részletesen ismertetik, hogy a világ jelenleg legnépszerûbb keresõje hogyan sérti meg a legalapvetõbb adatvédelmi elõírásokat.

A veszedelmes cookie

A Google volt például az elsõ keresõ, ami olyan cookie-t (azaz a felhasználó azonosításához adatokat szolgáltató fájlt) telepített a látogatók gépére, ami csak 2038-ban jár le. Ráadásul mindezt abban az idõben, amikor az amerikai szövetségi oldalaknak megtiltották, hogy állandó vagy hosszútávú cookie-kat használjanak. Amikor a felhasználó egy Google-oldalra lép, az elhelyez a gépén egy cookie-t, egyedi azonosítóval. Ha esetleg már van neki, a rendszer regisztrálja a cookie számát.

A Google minden kereséskor eltárolja a cookie azonosítóját, a felhasználó IP-számát, az idõpontot, a keresési kifejezéseket és a böngészõ típusát. Sõt, a Google az IP alapján (azaz a felhasználó tartózkodási helye szerint) rendszerezi az eredményeket.

Nathan Tyler, a Google munkatársa tavaly a Salon.com-nak ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a cookie-k csupán arra szolgálnak, hogy a felhasználók elmenthessék beállításaikat. "A Google jól mûködik cookie-k nélkül is, a felhasználók csupán a beállításaikat vesztik el. A legtöbb új browserben ki is lehet kapcsolni a cookie-kat" - tette hozzá.

Gyûjtögetnek

A cégnek nincsenek adattárolási szabályai. Brandt állítólag bizonyítani tudja, hogy a Google megõriz minden korábban begyûjtött személyes adatot és korlátlanul hozzáfér azokhoz.

Ezzel a gyûjtögetéssel a cégnek nagyratörõbb tervei is lehetnek; a PIR felhívja a figyelmet, hogy Matt Cutts, aki 2000 januárja óta a Google vezetõ mérnöke, korábban az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (National Security Agency, NSA) munkatársa volt. A cég állítólag még több hasonló elõéletû embert venne fel, Brandt szerint azért, hogy azután állami megrendelésekhez juthassanak a nemzetbiztonságtól vagy más hivataloktól.

Kémtoolbar

A Google toolbarja a PIR szerint egyenesen kémprogram: az ingyenes Internet Explorer-kiegészítõ minden begépelt keresési kifejezést és minden meglátogatott oldal adatait elküldi a Google-nek. Az adatvédelmi nyilatkozatban ezt ugyan feltüntették, de állítólag csak azért, mert egy másik keresõ, az Alexa már vesztett pert ugyanezen ok miatt.

A toolbar értesítés nélkül frissíti magát, ez a PIR szerint különösen veszélyes, mivel ilyenkor a Google-nak elvileg korlátlan hozzáférése van a felhasználó merevlemezéhez. Pedig még a Microsoft programok is engedélyt kérnek frissítés elõtt, teszik hozzá a Google-Watch oldalon.

Illegális cache

A PIR szerint a Google cache-elési gyakorlata is illegális (a keresõ tudniillik eltárol egy-egy másolatot az indexelt weblapokból, hogy gyorsabban hozzáférhetõek legyenek). Ez szerintük sérti a szerzõi jogokat, ráadásul gyakran olyan anyagokat is tárol a keresõ, amit az adott oldal üzemeltetõi idõközben - gyakran személyiségi vagy más jogi okokból - eltávolítottak.

Ez egy módon kerülhetõ el: minden oldal html-kódjának elejére be kell illeszteni a "noarchive" kifejezést. A Google-Watch szerint a cache-elési lehetõségnek szabadon választhatónak kellene lennie, nem pedig automatikusnak.

A Google a PIR szerint "idõzített bomba": a napi 150 millió kereséssel, aminek legnagyobb része Amerikán kívülrõl érkezik, csak idõ kérdése, hogy mikor érkezik el egy adatvédelmi katasztrófa.

A téma szempontjából talán az sem mellékes, hogy Brandt a Salon.com szerint személyesen is érintett: fáradságos munkával épített weboldalát ugyanis a Google jóval rosszabb helyre rangsorolta, mint õszerinte kellett volna.