Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Vörös

Spoiler
virata 2014 ápr. 09. - 07:58:03 Előzmény varvolgyi
(2/2)
Nem lehet nem a díszlettel kezdeni, mert a nagy sötétben a kis teremben odaültetik az embert közvetlen közelébe. Egy hatalmas fekete salakkal teli tál, amibõl emberi végtagok lógnak ki. A mély, salak szerû anyag végig terepe a színpadi mozgásnak, valahogy azt sugallva, hogy innen nem lehet kimászni, a hely visszahúz.
A Hideg napok és a bosszú-történet elõadásának hiányosságait az elõttem szóló felsorolta. De nem lep meg, hogy egy Vajdaságban élõ magyar szerzõ környezete sérelmeit úgy írja le, hogy "úgy kezdõdött, hogy õ visszaütött". Mert nem mindegy, hogy valakit azért internálnak, mert szerb, vagy azért, mert a szerbek kiirtásában való részvétellel gyanúsítják. A magyarok - már jóval a Hideg napok elõtt - szerbek tízezreit zárták táborokba "etnikai tisztogatás" címén, míg a partizánok három évvel késõbb tõlük elvárhatóan csak a kollaboránsokat keresték - néha kegyetlen módon. Ez a distinkció hiányzik Máté darabjából, ami azért sajnálatos, mert a történelmet kevésbé ismerõ és a a mostanában zajló egyoldalú megemlékezésekbõl tájékozódó állampolgár csak azt látja, vérengzések itt is ott is. Illetve itt sokkal több: mert Brestyánszki gondoskodik a magyarokat megkínzó történetekrõl, Máté pedig ezeket igyekszik megindítóan be is mutatni. De amit nem mutat be (karóba húzás, nõk mellének levágása), azért elmesélteti. Ahogy hosszan sorolja a meghurcolt magyarok névsorát is - független attól, ki volt nyilas, vagy kollaboráns. A kor darabban megszólaló tanúi ezért nem hitelesek. Diktatúrának nevezik a háború elõtti Jugoszláviát, amellyel Magyarország örök barátsági szerzõdést kötött (majd három hónap múlva megtámadta). Ahogy nem illik egy öregasszony szájába az sem, hogy valaki a temetõben landolt, hiszen 1944-ben még nem lehetett a repülési szakszó olyan elterjedt, hogy egy falusi néni használja. A darabban a szerbek állandóan kólóznak. Vérengzés elõtt, vérengzés alatt, vérengzés után. Ha mást nem, Máté Gábor annyit elért, hogy aki ezt a lendületes néptáncot eddig nem ismerte, annak akárhányszor látja, a kegyetlen vad rácok fognak eszébe jutni.
Válasz
8/10
varvolgyi 2013 dec. 29. - 15:12:02 8/10
(1/2)
Máté Gábor mint rendezõ ( ismét ) nagyon kitett magáért. A darab pergõ, feszes , egyszerû eszközökkel zseniálisan operál. A jelenlévõ vetítõvásznat viszont alig és akkor is zavaros jelentéssel használja.Maga a mû, aminek apropója a magyar hadsereg 1941-es újvidéki bevonulását követõ drasztikus vérengzés ( " hideg napok ") majd az erre adott szerb válasz sajnos féloldalasra sikerült. Kiderül ugyanis, hogy a szerbek csaknem kivétel nélkül gorombák, erõszakosak és iszákosak, a partizánoknak szinte nincs más dolga csak az, hogy válogatás nélkül brutálisan gyilkolják , kínozzák és erõszakolják a magyarokat.Biztos van ebben sok igazság , de a kiváltó ok sem felejthetõ ugyanakkor az tény, hogy a partizánok, miközben az életükkel játszottak gyakorlatilag szovjet segítség nélkül kiûzték a németeket a Balkánról.Jellemzõ ugyanakkor, hogy a közösség tagjai közül csak a zsidó orvos és a kis cigány legény ismeri a szerb nyelvet, a többi a magyar nyelvi izoláltságában él, ami bizony az adott helyzetben is hátrány.A téma bizony nagyon is elgondolkodásra ösztönöz, aki megnézi a darabot biztos ,hogy nem fogja azt egyhamar elfelejteni.
Válasz