Igen, ezzel egyet tudok érteni. Azt elõre mondom - félreértés elkerülése végett - hogy nagy western rajongó vagyok és ezt a filmet kb 50x láttam, úgyhogy tudom mit beszélek. (ez utóbbit a kettõvel ezelõtti hozzászólónak válaszoltam)

Nyilván nem az egész film miatt illik rá a szuper jelzõ, hanem van benne egy rakat briliáns jelenet - ami miatt mégis szuperfilm. Például a sok "nyomi" olasz mellékszereplõ, és néhány jelentéktelen epizód nekem sem tetszik.

De például ez a "haláli" képi tréfa:
Frank: Hogy bízhatnék olyan emberben, aki egyszerre visel hózentrógert és övet is.
Majd Frank úgy öli meg, hogy elõbb átlövi a két nadrágtartón keresztül, majd az övet is lelövi róla.

A fogadóban amikor Harmonika visszakéri a pisztolyát Cheyennetõl, onnantól az is klasszikus jelenet, beleértve Cheyenne banditájának fejrázását - Harmonika szemmozdulatát.

bemutatkozásod:wow-ot a népnek!

na innentõl no comment, nézd a sok idiota fantasy-t, az való neked
ezt meg hagyd meg hagyd meg nekünk :)

A western az western, azon belül még menynyi kategóriát akarsz? Ahogy megírta itt nemrég valaki, annak idején, közel ötven éve a maga kategóriájában kiváló lehetett, de most már gyenge, ez az igazság. És nem azért, mert a tarantino-féle vagy a hasonló horror-westernek jók lennének, hanem azért, mert egyszerûen harmatos, vontatott, gagyi.Ez az a a film, amit bárhol, bármikor meg lehet nézni? Mert nem az. Évente esetleg, és akkor is azt várjuk, mikor lesz már vége. Már bánom a 8 pontot is. Azt meg lehet változtatni valahogy, bár gondolom, semmi értelme; a sok elvakult szerepjátékos majd pontozza a tizet, csak gondolkozzon, hogy mire?! Ébredjetek már föl, efelett a film felett eljárt az idõ. Nem klasszikus, csak azzá sodródott.

Folytatva,

még egy fotó a mozdonytípusról. (Buster Keaton: A Generális címû 1926-os /néma/ burleszk filmjében láthatók ilyenek. A Generális a mozdony neve. Nekem megvan magyar felirattal.)

azt tudtátok, hogy
- Arizónában van Sweetwater?

1878-ban az USA-ban megépíteni kelet-nyugat összekötõ vasutat, nem volt semmi, de a cári idõkben 1907-ben a tanszszibériai vasutat, az már nem piskóta...

Nektek nem tünt fel, hogy a Volt egyszer egy vadnyugatban, az elején miközben Harmonikát várják, ugyan az a vasútvonalat lehet látni, mint az Aranyesõ Yuccában, vagy a Nevem senkiben?

Köszönöm szépen a segítséget. Sajnos én rá is leltem, (mint azt leírtam), de azt hittem, hogy hibás, mert nem a Paramount logóval kezdõdött.
Mindegy.

Más:
Azt tudtátok, hogy:
- 1878-ban készült el az USA-ban a keletet nyugattal összekötõ vasútvonal?
- nem is ilyem gõzmozdonyok voltak abban az idõben, (tehát nem három meghajtó tengelyü /kerekû/, hanem csak kettõ), ha jól emlékszem ilyen makett van Mr. Morton vasúti kocsijában egy szekrényen v. asztalon. Megpróbálok egy fotót feltölteni, hogy milyen típus volt akkor forgalomban.

hát hallod,

végigkuattam az orosz és olasz oldalakat is
sehol nem láttam 175-178 perces verziot

pedig az oroszoknál szinte minden megvan, ami valaha megjelent

a nagy keresgélés közben találtam franko forgatási képeket:

http://www.listal.com/movie/once-upon-a-time-in-the-west/pictures

Elõre is köszönöm szépen.

majd körbenézek, több szem többet lát :)

Csak egyszer végig szeretném (szerettem volna) nézni a full verziót.

nem igazán értem, miért kell neked az annyira :D
sok különbség nem lehet ezek közt a verziók közt

Ezek nem alapvetõ eltérések vagy száz helyen,ilyen változata rengeteg filmnek lehet.

Másképp kezdõdik a hosszabb verzió.
Bevallom ószintén: már találkoztam vele két napja, de azt hittem, hogy hibás, mert rögtön a cselekménnyel kezdõdik.

Sajnos csak késõbb tette fel wescoy25 ezt: http://www.movie-censorship.com/report.php?ID=4208

És amikor wescoy ezt feltette, akkor jöttem rá, hogy az volt az eredeti...
Amit azóta sem találok, hiába keresem újra. :-(((

Így kezdõdik: https://www.youtube.com/watch?v=eZV9o2xcuh0&list=PLeXJU7lxVpTnLlfWe4WsvZ04PZwwDhzjg&index=1

de már leírták lentebb, hogy mivel az olaszoknál más a frame rate, így az a 166-7 perces verzio náluk simán lehet 175 perc

Sajnos még mindig nem találtam 165-166 percesnél hosszabb változatot... :-(((
Pedig már láttam úgy is feltüntetve, hogy 178 perces...
Több helyen is.
Pl. itt: http://www.solaresonline.it/index.php?ling=1&pg=det&id_eventi=269&tipo=3&ling_prod=1&id_rassegna=18

Regia di Sergio Leone
Con Claudia Cardinale, Charles Bronson, Henry Fonda, Jason Robards
Italia, 1969, Western, durata 178`

Csak sajnos a hosszabb verzióval ezidáig nem sikerült találkoznom. :-(((((

Ha esetleg tudna valaki segíteni, hol lelhetnék rá, azt elõre is köszönném szépen. M. G.

A korábbi hagyományosan sablonos amerikai (pl. John Wayne, stb.) westernek után minden bizonnyal.
Na, azokat meg én nem bírom...

"Európai western" = kb. spagettiwestern...

A film erénye, hogy sok dolgot nem magyaráz szószátyár módon.
Sikerült megfejtened ?

Miért megy Harmonika is a farmra ? (Frank majd Cheyenne megjelenése egyértelmû)
Hol szabadul ki Cheyenne, miután a farmlicit után börtönbe küldik ?
Kik harcoltak a vonaton egymás ellen ? Amiután Frank már csak a hullákat és a haldokló vonatbárót találja a vonatnál.

Korát meghazudtoló izgalommal bírhatott ez a film, mikor, elkészült.

3 részletben láttam, de, így is sokk volt, számomra.
Különösebb izgalom, a szélkerék nyikorgásán kívül, a szájharmónika, és némi, lövöldözés, volt a végén.
Ja, na meg, a veszélyes, western nézés. Én, ezektõl, egyszerre, na meg külön is voltam, híd, és madár állásba.

Kifejezetten, azt gondoltam, sokkal többet kapok majd, ettõl, a filmtõl...

OFF
"Pedig minden bizonnyal egyszer eljut a technika oda (talán már egyes hanglaborokban tudnak is valami hasonlót)."

Lehet, hogy tudnak, de mondom. Az nem lesz olyan, mint egy színész, aki abban a pillanatban a benne kavargó dolgokból kihoz valamit. Lehet jó bûvésztrükk, de minden bûvésztrükkön át lehet látni.

"Jópár éve az volt az újdonság, hogy régi FF filmeket "szineztek ki". Bizonyosan nem könnyû az sem technikailag, de megoldották."

Szerencsére ezzel leálltak, ha nem tévedek. A fekete-fehér technika nem fogyatékosság, hanem egy ugyanolyan érvényes kifejezési forma, mint a színes. Remekül használható és gyönyörû képeket lehet vele létrehozni. Semmi köze a színes technikához. A filmek kiszínezése olyan, mintha alsógatyából akarnál sapkát csinálni. Nem hogy értelme nincs kiszínezni a filmeket, de a képek kifejezõerejét veszik el vele. Arról nem is beszélve, hogy én még nem láttam olyan kiszínezett filmet, ami kicsit is természetes hatást keltett volna. Mondjuk ez ma, a digitálisan agyonszínezett filmek idejében nem biztos, hogy annyira feltûnõ.

"Tulajdonképpen a digitális hangtechnika eleve is a fül "becsapása", hiszen nem "folyamatos, valódi" hangáramot hallunk, hanem a digitális mintavétel alapján "összerakottat"."

Ez azért elég más jellegû dolog. Egyébként a valóság is "digitális" állítólag, csak nagyon nagy felbontással, ha nem tévedek. De fizikusok tudják ezt, úgyhogy inkább nem akarok hülyeségeket beszélni.

"az "igazi" audiofilek általában a tisztán analóg technikát tartják jobbnak és van is benne valami. Ha régi hanglemezeket hallgatok, más dinamika és érzés van, mint a "steril" digitálisnál, pedig az én rendszerem sem éppen egy komoly high end..."

Na, ebbõl csúnya viták kerekedhetnek, úgyhogy ilyesmirõl csak óvatosan szabad beszélni. :) Én annyit tudok a témáról, hogy a bakelitlemezeket még abban az idõben adták ki, amikor az emberek hangfalakon hallgatták a zenét, és fontos volt, hogy k*urva jól szóljon. De a '80-as évekbeli CD-kiadások is elég jók voltak még. Aztán jött a '90-es évek, és megpróbáltak mindent kihozni a régi lemezekbõl remaszterelt újrakiadások formájában, alkalmazkodva az új korszak elvárásaihoz, a fülhallgatóval hallgatott walkmanek/discmanek világához. Ez általában csak rosszabb eredményt hozott, mivel szép lassan elkezdték kiölni a dinamikát a zenékbõl (lásd: loudness war). A másik csodálatos trükk a zajcsökkentés volt, ami sajnos mindig életet is vesz ki a zenébõl, mert zajt nem lehet anélkül csökkenteni, hogy a hasznos hangból ne veszítsünk el. A harmadik pedig az equalizer erõteljes használata, amivel általában szintén a zene hatását sikerül csökkenteni. Jellemzõen az alacsonyabb frekvenciákat (mély hangok) veszik le. Az eredmény egy élettelen, steril vacak. (Megjegyzem, filmekkel is csinálják ugyanezt egy csomó DVD-, és fõleg bluray-kiadáson.) Ennél persze, hogy jobban szólnak a régi bakelitek. De nem azért, mert a bakelit jobb technológia, hanem mert jobb masztereket raktak rájuk, mint az újabb CD-kiadásokra. Egyébként tudtommal a CD felbontása, dinamikája nagyobb, mint a bakelitlemezé. (De lehet, hogy most baromságot beszélek, valahol ezt olvastam.) Persze még egy rakás dolog befolyásolja a hangminõséget, a lejátszót is beleértve, de azok szerintem lényegesen kisebb különbséget okoznak az élményben, mint a maszterek milyensége.