FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

ÚJ HÍDAVATÁS---Pap Gábor---Trainingspot---FAL---Csontváry Színház

2010: a Margit-híd felújítása idején Pap Gábor Arany balladájának kortársi megfelelõit állítja elénk invenciózus színpadi látomásában. Sorra jelennek meg az egyetlen kiút, az öngyilkosság felé menetelõk. A cselekményt a Kórus hangörvényei tagolják: "Mindenki rója csak saját körét /Örvényben keresi most a helyét".
A Vállalkozó, Balogh Péter a hídfelújítás pénzét próbálja fialtatni, az éleseszû, élesszavú Bagaméry Orsolya merész opciót javasol. Hol van még a Questor-botrány, a Maffiózó 100 százalékos kamatajánlata azonban már akkor is csõdöt ígért. A Vállalkozó közben felcsinálja a "Híd Arcá"-t keresõ castingra jelentkezõ Vidéki lányt /Gál Bettina/, míg a csúcsragadozó bróker, Bora Levente szárnyaló tenorján énekli a hamleti songot: "Illene lenni /Nemcsak
úgy bele a vakvilágba /Szájtátva bájosan valami fájlba /Elmentve szépen "... Hogy jobb a lélek? /Ha csak úgy tûri mint a birka /Hogy irka-firka lesz /Minden szavából / Vagy ha lázad".
Pap Gábor rendezõ a történéseket találékonyan komponálja a térbe, zenei anyaga adekvátan erõsíti a textust. A kísérõ DrámaSzutra zenekarban is játszik, melyben Jobbágy Kata fuvolája és a trombitás Wizner Baláz s mellett, égi ajándékként a basszus-alapon kívül a szólóban is remeklõ Kõrösi Péter kis tubáját hallhatjuk.
A zongorista Németh Eszter dalban siratja nagyravágyó álmait: "Azt játsszuk élünk, márpedig alig /Úgy tûnik, ez is jelent valamit". Benya Kata nyugdíjas balerinája rideg szavakkal alázza protekciós tanítványát, a Rendõr Boros Ádám kokainnal kereskedik, a Nagyi a metró biztonsági sávján toporogva vallja be a gyilkos múltat, Manyasz Erika kataton hanghordozása lebénult gesztustalansággal teszi átütõen szuggesztivvá alakját.
A kómába ájult Fruska, Solténszky Ráhel Ádámmal, a Vidéki lány meg nem született gyermekével találkozik. Lovas Dániel, akinek monológja indítja a darabot, a vízbe veszésrõl beszél: "Figyelj jól, mert megmutatom, /Milyen is az életközeli élmény /ringás hol nem a kéz s a láb, /a képzelet cselekszik". Ahogy a londoni színben, minden szereplõ néhány itt is néhány jellemzõ mondattal, ám dalban búcsúzik az élettõl, a karaktereknek megfelelõ zenei
stílusok váltakoznak: salsa, rap, tangó, balettzene és gyermekdal. Még egyszer csodálhatjuk Bora Levente mágikus tenorját. "Állókép, félhomály /Egy sosem volt puszta néma táj/
Kél a hold", majd a Kórus szól: "Így ívelünk át idõt s teret /Mindnyájan kisbetûs hídemberek", - végül Arany Jánosé a zárszó: "Mire az óra egyet üt /Üres a híd csend mindenütt".
Sokszor játszották már a (régi) Új Színházban és a MU-ban: nem eleget!!! Sokunknak kéne még látni a Trainingspot Társulat fantasztikus elõadását!