Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Tizenkét dühös ember

Spoiler
jani-wan 2015 szept. 22. - 19:30:01
(148/168)
Én a "Steve Bartman meccs" óta valahogy nem szeretem a Marlinst annyira. Meg egyáltalán sem. És Steve Bartmant sem. Kár hogy nem volt esõ. ;)
Válasz
Sonny Crockett 2015 szept. 22. - 18:31:27
(147/168)
Kedvenc esõszünetem az idei Marlins nyitómeccs volt,a Braves ellen. Az egészben az a legjobb,hogy a Marlins Park teteje becsukható...valahogy mégis elfelejtették ezt megtenni. :D Ja,és utána ki is kaptunk.

Ez a film pedig maga a csoda,imádtam minden egyes másodpercét. Hihetetlen,hogy Amerikában már akkor(és még ennél is régebben,pl. Mocskos Arcú Angyalok,1938) ilyen filmeket tudtak készíteni.
Válasz
jani-wan 2015 szept. 22. - 09:52:47 Előzmény frenchbullie
(146/168)
Szerintem teljesen mellékes, és semmit sem tesz hozzá hogy a bíró nõ vagy férfi, vagy hogy a vádlott fekete/fehér/sárga/hupikék.
Az 50-es években feketék másodosztályú állampolgárok voltak, így nem voltak esküdtek sem. Elég nagy hülyeség lett volna akkoriban fekete esküdtet szerepeltetni egy filmben. Jó nagy botrány lett volna belõle.
Most meg vannak, így normális hogy õk is szerepelnek. Az lenne a hiba ha nem lennének. Az is evidens sajnos hogy mostanra a legnagyobb rasszisták a feketék lettek, így normálisnak nevezhetõ ez motívum is. Viszont sárga (kínai, vietnámi, japán ,koreai stb...) egy sem szerepelt, pedig õk is elég sokan laknak New Yorkban.
Szerintem az új verzión is érzõdik már a kor, nemhogy 30 év múlva.

Egyébként ugyanolyan jó lett a remake mint az eredeti. Jók a színészek, és a többi meg ugyanaz.
Egy észrevételem van csak a filmmel kapcsolatban.
Nem jön le a filmbõl, de fontos részlet, és az amerikaiak ezt nyilván azonnal vágják is, hogy a kitörõ vihar miatt a baseball meccs biztos hogy vagy elmarad, vagy néhány órát halasztják a kezdést, ugyanis esõben nem baseballoznak, mivel a felázott pálya erõsen balesetveszélyes, így a baseball meccsre menõ karakternek onnantól már nem sietõs, és ez biztos hogy befolyásolja a döntéshozatalban.


ui:
egy kis baseball esõszünet mosolyfakasztó (lehet hogy kell hozzá Youtube unblocker)
https://www.youtube.com/watch?v=8UZgVogYevM
Válasz
frenchbullie 2015 szept. 22. - 04:45:13
(145/168)
Igen, hallottam az elõadásról, de sajnos nem láttam:-(

Én is ezt az '57-es változatot szerettem volna megnézni eredetileg, de elsõ körben csak a remake-t tudtam megszerezni, aminek félve kezdtem neki, mert Friedkin-rõl mindig az Ördögûzõ jut eszembe, amely film nálam a bojkott-listán szerepel. De nagyon kellemesen csalódtam, mert nagy élmény a második verzió.
Válasz
Edmond Dantes 2015 szept. 21. - 22:01:27 Előzmény frenchbullie
(144/168)
Nem is tudtam h van remake-je. Az eredeti szédületes volt, hasonlóképpen ez a produkció is:
http://www.port.hu/tizenket_duhos_ember/pls/th/theatre.directing?i_direct_id=9876
Több évig kellett várnom, amíg végre sikerült jegyhez jutnom.
Szóval Lumet (az egyik) király...és ez volt az elsõ (1.) filmje!
Válasz
frenchbullie 2015 szept. 21. - 11:22:14
(143/168)
Üdv! A remake-t már többször megnéztem, az eredetit most láttam elõször.
Igazán nem is az alaptörténetrõl kívánnék most véleményt mondani, azon kívül, hogy feledhetetlen, ahogy rólunk emberekrõl elmond mindent, s bár egy szûk szobában játszódik, mégis rendkívül feszült és izgalmas.
De ennyi, mert nem akarok sem naiv idealistának, sem a rossz tapasztalatokra alapozó, dühödt rasszistának tûnni, hogy csak e két végletet említsem...

Inkább a két filmet hasonlítanám össze. Mindkettõ tetszett, de a remake egy hajszálnyival jobban. S nem azért, mert az újabb verziót láttam elõször. A Friedkin-féle változat frissebb, több szempontból. Jót tett a filmnek, hogy a bíró nõ, hogy a vádlott (nem vagyok tisztában az amerikai etnikumokkal, de úgy láttam) puerto-rico-i srác, hogy az esküdtek között szerepet kaptak feketék is. Ezek a változtatások életszerûbbé tették a filmet, úgy gondolom. A vádlottat játszó fiatal színésznek csak néhány pillanatot szenteltek mindkét filmben, s ezt a második változatban lévõ fiatal jobban kihasználta, a tekintetébõl, az izzadó arcából jobban lerítt az életéért való rettegés. Sajátos, de felettébb ötletes "fintor" vagy fricska, hogy az egyik fekete bõrû esküdt a lehetõ legvadabb rasszista.
Az '57-es verzión túlontúl érzõdik a kor, az öltönyök, a frizurák, a jellegzetes szemüvegek okán, míg az új változat kortalanabbnak hat, s ez is utóbbi film felé billenti a mérleg nyelvét, az én értékelésem szerint.

A színészek mindkét változatban brillíroztak, ebben nincs különbség a két film között.
Válasz
Roberto DiCapribogyó 2015 szept. 09. - 10:39:22
(142/168)
Nagyon jó olvasni a sok sajátoméhoz hasonló véleményeket ezzel a filmmel kapcsolatban:).Ezért a filmért érdemes volt feltalálni a filmkészítés intézményét, lenyûgözõ alkotás, beleborzong az ember, az egyik legizgalmasabb film amit valaha láttam... amikor elõször láttam tetszett, de annyira nem fogott meg, aztán pár év múlva újból megnéztem és rácsodálkoztam, hogy ez ilyen jó...azóta úgy maradtam:).

Elképesztõ hogy ezt milyen profin megcsinálták, az meg pláne, hogy ez nem érzõdik rajta:). Arra gondolok, hogy egy pillanatra nem jut eszembe a nézése közben, hogy ez film, hogy a színészek "csak" játszanak, stb.
Mindig utána kezdek el agyalni rajta, hogy pl. milyen kevés vágás volt benne, hogy a fenébe oldották meg a kameramozgásokat ezen a szûk helyen; szinte alig van jelenet, amikor ne látszódna az összes színész, ez micsoda elképesztõ összehangoltságot, csapatmunkát igényelt tõlük, stb.

A két kedvencem karakterem Fondáé mellett a tõzsdés-logikus-szemüveges fickó, amikor megdöntik a hitét és többször hosszasan mutatják az arcát, miközben nagyon lassan ráeszmél, hogy tul.képpen már nem is úgy gondolja, ahogy eddig, brrr.. a másik meg az öreg, frenetikus megnyilvánulásai vannak :)).
Válasz
10/10
napraforgó 2015 júl. 03. - 07:00:24 10/10
(141/168)
Nagyon tetszik, hogy rajtam kívül másoknak is tetszik ez a film, illetve az ilyen tipusú filmek. Manapság a filmkészítésnél inkább a képi világot használják, mind a cselekményvezetésnél, mind az érzelmek bemutatásánál.

Itt, ebben a filmben azt láthatjuk, hogy a gondolat dominál, a helyszín egy szoba, ahová a 12 esküdt be van zárva, vagyis a környezet nem jelentõs, a film szempontjából nem számít. Maga az alapmû, a történet annyira jó - sokszor játszák színpadon is, igazi színpadi mû, nem kíván komoly díszleteket, csak egy asztalt, 12 székkel. A film is szinte olyan, mint egy TV-játék, beszorul egy szobába, de garantált, hogy nincs unalom az utolsó percig.

Én ezeket a filmeket szeretem, ahol a gondolatiság dominál. Aki szereti a hasonlókat és még nem látta, nézze meg az Aki szelet vet címû filmet az elsõ, a Spencer Tracy féle féle változatban. Bár ebben az esetben a késõbbi változatok sem rosszak, nekem az elsõ, az 1960-a film az igazi.
(És az 1925-ös valós történet éppannyira aktuális volt a McCarthy féle Amerikára, mint ahogy a mai európai menekült-problámára, vagy akár a régen elhúzódó roma, vagy zsidó kérdésre is.)
Válasz
10/10
zadortibor 2015 júl. 03. - 06:00:31 10/10
(140/168)
A hitelesség miatt:
5. Esküdt Jack Klugman
Ó valamiért lemaradt a szereplõ(k)listáról, pedig csak így lehet 12 dühös ember.
Válasz
10/10
peterp 2015 máj. 09. - 18:01:33 10/10
(139/168)
Fantasztikus film!!!! Annyira elképesztõ, hogy az egész film gyakorlatilag egy helyszínen játszódik, mégis lepipál sok sok filmet, amely tele van üldözéssel vagy szexel!
Minden egyes másodperc lekötötte a figyelmem!Imádtam!!!!
Válasz
10/10
thegodfather18 2015 febr. 17. - 12:23:45 10/10
(138/168)
Hihetetlen hogy ideág vártam ennek a filmnek a megnézésével. Majdnem 60 év után is képes egy film lekötni végig az ember figyelmét, ezeket a filmeket lehet klsszikus remekmûveknek hívni.Elsõosztályú színészi játék, remek rendezés, a karakterek hangulatváltozásai és véleményváltásai remek karakterfejlõdést mutatnak be. Nagyon logikusan felépített dráma. Lehet a hangminõség nem a legjobb, de egy idõ után már nem törõdik vele az ember.
Válasz
orgyen 2014 júl. 19. - 22:58:15 Előzmény Attila148
(137/168)
"Ez a film bizonyította számomra hogy elég sok régi film versenyképes a maiakkal."

Inkább így lehetne mondani: "alig van mai film amely versenyképes a régiekkel"

Sajnos sokan attól tartanak jónak egy filmet ha:
- sokba került,
- 5.1-es (sõt 7.1-es) a hangja,
- tele van számítógépes effektekkel.

Pedig valójában:
- a nagy költségvetés miatt még egy film sem lett jó, ellenben az igazán jó, idõtálló filmek az esetek többségében kis költségvetéssel készültek,
- az "5.1-es dübörgés"-tõl még egy film sem lett jó, ez és az állandóan mormogó háttér gépzene csak arra való hogy elleplezze az igényes dialógus hiányát,
- még a legjobban sikerült számítógépes effektek is nagyon gagyivá teszik a film látványvilágát és videojáték jelleget kölcsönöznek neki.
A háborús filmek látványvilága is a 60-as években (ill. néhány évvel elõtte és utána) volt a leghitelesebb, mert láthatóan igazi igazi tereptárgyak, harci eszközök (repülõgépek, tankok stb.) szerepelnek benne és hozzáértõ katonák instrukciója alapján készítették el a csatajeleneteket. Pld. az "Angliai csata" esetében elõszedték a maradék Speedfire-eket és a spanyol légierõnél fellelhetõ II.V.H-s német harci gépeket, amelyekkel a RAF és a Spanyol Légierõ pilótái repültek (a színészek arcát csak bevágták idõnként) és a katonai szakértõk azok a német és angol pilóták voltak akik valóban résztvettek az 1940-es légicsatában.
Válasz
orgyen 2014 júl. 19. - 22:34:00 Előzmény fzoltan
(136/168)
"...helyette hallgathatják az egyenhangú, artikulálni képtelen amatõröket és a pocsék hangmérnöki munkát."

Így igaz!
- sajnos a hangmérnöki munka ia, mint minden szakma, nagyon felhígult az utóbbi idõben,
- mit lehet várni amikor olyan hirdetésekkel lehetett találkozni néhány évvel ezelõtt, hogy: "3 hónap alatt kiképezzük önt szinkron színésznek".
- még ha elfogadható is lenne egy újabb szinkron, de aki egyszer meghallgatta a régit is, attól kezdve annak számára az újabb hallgathatatlan. Pld. az Errol Flynn-es "Robin Hood kalandjai" esetében.
Válasz
offtopic
Ominózus jelenet 2013 okt. 06. - 13:17:39 Előzmény Carolin80
(135/168)
Nos, kérem alássan, itt a szinkronról van szó! Ha a régi jobb volt, akkor jobb volt, nincs mese. (A némafilmekben nincs szinkron tudtommal.)
Végül is a magyar futball is jobb volt régen, de inkább tiszteljük a mai, bundás, f.s színvonalat. Bravó! Szép gondolkodásmód!
A szalag vs. vynil stb. pedig technikai kérdés. Ha szalag, akkor szalag, legyen úgy, de a lényegen nem változtat. Jobban szeretem pl. a Vissza a jövõbe vagy a Szellemirtók megoldásait, mint a CGI-s trükköket (vagy mi a csöcsöt).
Szóval pfff, uggh, meg minden.
Kár volt ezért a nagy erõlködésért. ;)
Válasz
8/10
offtopic
convar 2013 szept. 20. - 10:05:44 8/10
(134/168)
"Azt mondják aki a múltba tekint vissza az seggel megy a jövõbe.:)))"

:DDD És milyen igaz!
Válasz
8/10
offtopic
convar 2013 szept. 20. - 09:56:09 8/10 Előzmény orgyen
(133/168)
"Viszont volt egy olyan idõszak amikor a külföldi filmszínészek a megjelenéséhez a sajátjuknál sokkal jobban illett a magyar színházi színészek hangja"

"Ezzel csak azt akartam mondani a jól sikerült szinkronok védelmében hogy egy jó filmszínésznek nem feltétlenül jó a hangja."

Csakhogy én ezeket lesz*rom, érted? Mert én, hogy maradjunk a példádnál nem akarok jobb hangot Robert Redfordénál (vagy hogy ezen filmnél, a Henry Fondáénál), én az övét, ill. õket akarom hallani és kész, akármilyen is az. Most komolyan, tényleg ennyire nehéz ezt megérteni? Ennyire nem jött volna át hogy mirõl beszéltem a 145. hsz-ben?


Meg azt értsétek meg, hogy ebben a kérdésben nincs olyan hogy "igazad van" meg hogy "nincs igazad", különféle emberek különféle szempontokkal, ennyi.
Válasz
Carolin80 2013 szept. 20. - 00:10:12
(132/168)
"Amikor még filmeket csináltak, s nem digitális jeleket.
Amikor még hanglemezre rögzítették a hangokat, s nem digitális jelekkel valami digitális micsodára."

kicsit megmosolyogtatóak az ilyen megjegyzések...Mondjuk kb abban az idõben ugyanígy sírtak a némafilmek iránt, hogy akkor még volt a filmnek kultusza, elõadásmódja, varázsa a némaság ellenére stb....Azt mondják aki a múltba tekint vissza az seggel megy a jövõbe.:)))
Továbbá a hangot nem hanglemezre rögzítették 1957-ben. Pfffff. Akkor már közel 30 éve szalagra rögzítettek. És már vagy 15 éve sztereoban....
Válasz
Ominózus jelenet 2013 szept. 19. - 23:39:01
(131/168)
S ami elképesztõ, hogy nem is az volt az elsõ szinkron, mert már 1959-ben készült hozzá egy!

Tehát az 1965-ös egy újraszinkron tulképp. De arra csak nem mondjuk már, hogy "az eredeti jobb volt." :D
Válasz
Ominózus jelenet 2013 szept. 19. - 23:34:26
(130/168)
Amikor még filmeket csináltak, s nem digitális jeleket.
Amikor még hanglemezre rögzítették a hangokat, s nem digitális jelekkel valami digitális micsodára.

Akkor, 1965-ben (az adatlapon ez áll) még így csinálták:

http://iszdb.hu/?szinkron=2377

(A hangszóró ikonra kattintva bele is lehet hallgatni. Fántásztikus!)
Válasz
greeen 2013 szept. 19. - 22:31:28
(129/168)
"A hatás kedvééért elsõre ezt csak egy ember képviseli"

Ennyi. És nincs mit hozzáfûzni. Egyetlen ember a 12-bõl az egésznek a katalizátora. Ha az nincs akkor lényegtelen a többi ember érzése már... Ilyen egyszerû. Amúgy a film ennek ellenére nem bírálja, és nem is emeli ki pozitívan az esküdtszék létjogosultságát, csupán egy igazán jó dramaturgiai színdarabnak ad táptalajt... Mindettõl függetlenül azt sem tudjuk meg, milyen logika és vívódások szerint ítélt volna a bíró, mert nem errõl szól a film...Bár jó a film nagyon, de azért a hétköznapi életben annyira mégsem elmebetegek és mentálisan kicsit labilis humanoidok képviselik az esküdtszéket. Oda úgy kerül be egy állampolgár (manapság), hogy elõtte behívják, elbeszélgetések vannak vele (pszichológiai vizsgálat), teszteket töltetnek ki vele stb. (azért azt be kell látni hogy ez a jogrendszer egyfajta kulturális örökség is, mert ugye a 12-ik századból ered, és amit lehet azért megtesznek azért, hogy ne barbárok ítélkezzenek összevissza.) Mivel nagyon komoly hibák is becsúszhatnak egy esküdtszék döntésébe, (pl. égbekiáltóan egyértelmû a szakembereknek , hogy valaki nem bûnös, mégis az esküdtszék elkaszálja) ezért vannak érdekes jogi kompetenciák is erre..A kettõs kockázat film pl. errõl szól...miszerint kétszer nem ítélhetnek el valakit ugyanazért a tettért,ha egyszer ártatlanul leülte a büntetését valaki, teszem azt a férje meggyilkolásáért, utána fényes nappal hátba lõheti , még csak kinyújtott mutatóujjal sem fogja megfeddni érte senki. (A filmben a férj megrendezi saját halálát , és a test eltüntetését a feleségére terelve a gyanút...). ÉS mikor az esküdtszék felment valakit (O.J Simpson esete egy jó példa), akkor ennek inverzeként még azt is megteheti hogy ír egy olyan könyvet ahol bár feltételes módban , de gyakorlatilag beismerõ vallomást tesz az Így öltem meg a feleségem címû nagy példányszámban elfogyó könyvében... Hmmm
Válasz